A járványügyi intézkedések miatt a bevételeik több mint 40 százalékkal estek vissza, a kormánytól pedig semmilyen támogatást nem kaptak.

Hatalmas veszteséget okozott a járvány a hazai fitneszpiacnak. „A piac forgalma tetemes mértékben, 40 és 50 százalék közti arányban visszaesett” – nyilatkozta Alexandru Lascăr, az ágazati munkáltatókat tömörítő érdekvédelmi szervezet, az Aktív Románia (România Active) társelnöke.

Kapcsolódó

Viszlát, karanténos súlyfelesleg, négy fal közti edzés! Így telnek az edzőtermek újranyitását követő első napok

Bár csökkentett létszámmal vehetnek részt az edzéseken a mozogni vágyók, és kézfertőtlenítés, lázmérés vár rájuk a tréningek előtt, nem riadnak vissza attól, hogy az edzőtermek adta lehetőségeket kihasználják. 

edzés edzőterem újraindítás

A járvány kitörésekor mintegy 1 000 edzőterem működött az országban, bérleteseik száma pedig meghaladta a 800 ezret. Az Aktív Románia szerint 100-nál több azon fitneszközpontok száma, amelyek végleg lehúzták a rolót, mivel a tulajdonosok nem látták értelmét a további küszködésnek. „Mivel a kormány semmiféle segítséget nem nyújtott az ágazatnak, a sporttal kapcsolatos gazdasági tevékenységeket az összes segélyprogramból kihagyták, sok vállalkozó feladta, főleg azok, akik egyetlen termet üzemeltettek” – nyilatkozta Alexandru Lascăr.

Az üzletember és kollégái értetlenül figyelik a kormány intézkedéseit, amelyeket logikátlannak tartanak. „Nagyon meglepett bennünket a döntés, hogy ismét be kell zárnunk, mivel novemberben és decemberben, amikor nagyobb volt az esetszám, mint most, nyitva tarthattunk, s egyetelen fitneszklub sem vált fertőzési góccá” – mondta az ágazati érdekképviselet vezetője.

Jelenleg a fitneszklubok és edzőtermek 95 százaléka zárva tart a járványügyi korlátozások miatt. Ez annak a következménye, hogy az ágazat a nagyvárosokba koncentrálódik, ahol a fertőzöttségi mutatók általában magasabbak, mint a kisebb településeken. A létesítményeknek körülbelül a fele öt városban található: Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Konstancán és Iași-ban. Ezek a városok 2019-ben 100 millió euró bevételt generáltak az ágazat számára, miközben a teljes árbevétele 250 millió euró volt.

Alexandru Lascăr szerint a hatóságoknak a fitneszt és a sportolást betegség megelőző tevékenységként kellene kezelniük. Példaként Spanyolországot hozta fel, ahol a közelmúltban olyan törvényt fogadtak el, amely a szabadidős sportolást alapvető fontosságú tevékenységnek minősítette, tehát járvány idején sem lehet korlátozni.

A járvány kitörése előtt a hazai fitneszpiac nőtt a leggyorsabb ütemben Európában. A prognózisok azzal számoltak, hogy 2023-ra az edzőtermek bérleteseinek a száma 250-300 ezer fővel gyarapszik majd, az árbevétel pedig 360-380 millió euróra nő.

(Nyitókép: Agerpres/EPA)