Szuverén befektetési alap: a nagy gazdasági lehetőség vagy az évszázad csalása?

Az évszázad legnagyobb csalásaként kommentálta több független sajtóorgánum a Szuverén Fejlesztési és Befektetési Alap létrehozását, amelynek törvénytervezetét a parlament a múlt héten fogadta el. Ezzel szemben a kormánykoalíció szerint a befektetési alap nagy lehetőség, rendeltetése az, hogy fontos és nagy beruházásokat finanszírozzon. A tervezetet az RMDSZ is megszavazta. A képviselőház gazdaságpolitikáért felelős bizottságának tagjával, Antal István Jánossal és Korodi Attila frakcióvezetővel próbáltuk körbejárni a témát.

Az alap létrehozását a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) tűzte ki célul még a 2016-os parlamenti választás előtt. A tervezet kidolgozása csaknem másfél évet tartott. A 33 állami vállalat részvényeit tartalmazó szuverén fejlesztési és befektetési alap eszköz arra, hogy nagyszabású infrastrukturális beruházásokat valósítsanak meg, hogy munkahelyeket hozzanak létre, hogy növeljék a romániai gazdaság versenyképességét – olvasható a kihirdetés előtt álló törvény szövegében. Az alap az alárendeltségébe tartozó vállalatok privatizációjáról is dönthet. Az alapba olyan állami, vagy állami részesedéssel rendelkező vállalatok kerültek bele, mint az Electrica, a román lottótársaság, a Romgaz.

A PSD teljes kontrollt akar?

Az ellenzéki sajtóelemzések szerint a befektetési alap ötlete jó, de a jogszabályt úgy alkották meg, hogy a PSD az állami vállalatok vagyonát és pénzét saját politikai céljaira használhassa – ehhez teljes kontrollt kapott az alap fölött. A tervezeten ugyanis a szenátusi elfogadtatása után a képviselőház gazdaságpolitikáért felelős bizottsága lényegi módosításokat hajtott végre, amelyeket az alsóház plénuma el is fogadott:

  1. Jelentősen, 9 milliárd lejre emelték 1,8 millióról a befektetési alap törzstőkéjét, amelyet a vállalatok öt év alatt adnak össze. A kezdő tőke 200 millió lej;
  2. A listát kiegészítették további tíz vállalattal, amelyek között több veszteséges is van. Ilyen például a CFR vagy az Olténia Energetikai Komplexum;
  3. A tervezetből törölték annak a konzultatív bizottságnak a létrehozását, amelynek tagjai a Román Nemzeti Bank, a pénzügyi felügyelet, az akadémiai, a civil, a pénzügyi-banki szféra és a parlament soraiból került volna ki. Így az alap az igazgatóság és egy felügyelő tanács hatáskörébe kerül. A felügyelő tanácsnak 9 tagja lesz, ebből kettőt a közintézmények delegálnak. A többit a részvényesek közgyűlése jelöli ki. A tagok 4 éves mandátumot kapnak. A felügyelő tanács első, ideiglenes tagjait a pénzügyminiszter nevezi ki, a testület ideiglenesen az igazgatóság szerepköreit is megkapja. Az ideiglenes tagok addig maradnak tisztségükben, amíg ki nem jelölik a felügyelő tanács és az igazgatóság „végleges” tagjait.

Az ellenzéki pártok bejelentették: az alkotmánybírósághoz fordulnak és normakontrollt kérnek, mert a képviselőház olyan módosításokat fogadott el, amelyeket a szenátus első házként nem vitatott meg, és ez szerintük alkotmányellenes. Kifogásaik szerint kontroll nélkül privatizálhat az alap, ha a jogszabálytervezet hatályba lép.

Zűrös bizottsági ülés

Mivel kíváncsiak voltunk, milyen indokokra hivatkozva módosították a tervezetet, megkerestük a képviselőház gazdaságpolitikáért felelős bizottságának RMDSZ-es tagját, Antal István Jánost. A képviselő elmondta, a tetstületben többször is tárgyaltak a tervezetről, két héttel ezelőtt pedig úgy döntöttek, 14 nappal elnapolják a vitát.

"Nagy meglepetésünkre viszont múlt héten, kedden, az ülésen bejelentették, hogy egy hét után ismét napirendre kerül a tervezet. Azért volt meglepetés, mert előzőleg nem kaptuk meg az anyagot, ugye nekünk van egy-két nap áll rendelkezésünkre, hogy tanulmányozzunk a javaslatokat. Erre nem kerülhetett sor" - magyarázta. Hozzátette, az összes módosítást a PSD-ALDE kormánykoalíció volt gazdasági minisztere, Gheorghe Simon kezdeményezte, és ezeket a bizottság 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással el is fogadta.

Az ülés Antal István János beszámolója szerint nagyon zűrösre sikeredett, ugyanis munkájukat folyamatosan megzavarta az USR-es képviselő, Cosette Chichirău. "Az USR-s képviselőhölgy, aki nem tagja a bizottságnak, megjelent és elkezdett kötekedni a pénzügyminiszterrel, elég zűrös hangulat alakult ki, teljesen megzavarta a bizottság munkáját. Nehéz volt lecsitítani. A szabály az, ha bizottságon kívüli képviselő jelentkezik az ülésre, valamilyen delegációval kell jönnie. A hölgy egyszerűen csak bejött, és elbitorolta a mikrofont, zavarta a munkánkat" - számolt be az eseményekről a képviselő.

Mivel magyarázták a módosításokat?

Antal István János elmondta, Gheorghe Simon azzal magyarázta a konzultatív bizottság kivételét a tervezetből, hogy mivel "már létezik egy felügyelő tanács a tervezetben, egy másik testület csak nehézkessé tenné a működést". Az RMDSZ-es képviselő a törzstőke jelentős emeléséről szóló módosítás szavazásánál tartózkodott, mert "nem volt idő átbeszélni a változtatást, és elég furcsának tűnt a hatalmas emelés".

Arra a kérdésre, miszerint van-e garancia a tervezetben arra, hogy alap visszaélések nélkül bonyolítson le privatizációs folyamatokat, a képviselő kijelentette: "Induljunk ki abból, hogy az elmúlt években egy nagyon kemény korrupcióellenes harc indult be Romániában, és nem feltételezem, hogy ilyen hangulatban, ilyen körülmények között valaki merne rosszra gondolni. Valójában nem tudott a plénum sem arra válaszolni, hogy mi a garancia, van-e garancia erre".

Miért kerültek az alapba veszteséges vállalatok?

Összességében nézve nem jelent negatív tendenciát, hogy az alapba veszteséges vállalatok is bekerültek - válaszolt az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Korodi Attila arra a kérdésünkre: ha az alap célja profitot termelni, hogyan kerültek képbe a deficites állami vállalatok. "Ezt a kérdést feltettük mi is. Igazából itt egy nagyobb léptékű vagyonkezelésről van szó" - magyarázta a képviselő.

Emlékeztetett, az állam érdeke az, hogy minden egyes vállalkozása nyereséget termeljen, és ha lát esélyt arra, hogy a deficites vállalkozások új menedzsmenttel, pénzforrásokkal megmenthetők, akkor ezt a lépést meg kell tennie. Annak a lehetőségét is meg kell vizsgálni szerinte, hogy a veszteséges, de komoly infrastruktúrával, vagyoni alappal rendelkező vállalatokat hogyan lehet bekapcsolni a gazdasági körforgásba – nyomatékosította. A képviselő szerint az igazi kérdés inkább az, hogy lesz-e kapacitása a szuverén alapnak, hogy jó menedzsmenttel, hatékonyan tudjon működni.

Miért nem kellett a konzultatív tanács?

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ a képviselőházban milyen indokkal szavazta meg a kontroll szerepét betöltő konzultatív tanács kivételét a tervezetből, Korodi Attila így fogalmazott: "Kérdés az, hogy milyen kontrollszerepről, hatáskörről beszélünk. A konzultatív testületeknek általában – és ezt bebizonyította az európai pénzalapok lehívásos rendszere is – nincsen valós befolyásuk a beruházások menedzsmentjére. A koordinációs és a végrehajtó testületeket úgy építik fel, hogy abban csak két,a közhivatalok által delegált személy lehet, a többi tagot a kooperációs törvény alapján menedzserválasztási rendszer alapján kell kiválasztani".

A poltikus hozzátette, ennél fontosabb, és erről nem beszél senki, hogy a nagyvállalatok profitja jelenleg bekerül az állami költségvetésbe, és ezeket a pénzeket nem csak beruházásokra fordítják. A szuverén alap létrehozására vonatkozó törvénytervezet szerint az állami vállalatoknál megtermelt profitot ezután csak a vállalatok működésére, valamint beruházások finanszírozására lehet költeni.

Kapcsolódók

Kimaradt?