A kamat és az infláció sziámi ikrek, nem lehet őket egymástól szétválasztani - jelentette ki szerdán Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank stratégiai tanácsadója

„Egyesek bírálnak bennünket, hogy milyen bank az, amelyik nagy infláció mellé magas kamatot állapít meg? A tévévitákon részt vevő parlamenti képviselők mindig felteszik ezt a kérdést. De az infláció és a kamat sziámi ikrek. Gyakorlatilag az infláció az, amely maga után vonja a magas kamatot. Egy másik kritika szerint a jegybank a kormánnyal egyetértésben emeli az inflációt. Hogy is van ez? A kormány nyomást gyakorol a jegybankra, hogy növelje az inflációt, hogy ne érződjön a béremelés, mert a kormánynak nincs pénze? Ennél nagyobb aberráció nincs is” - jelentette ki Vasilescu.

A szakember elmagyarázta, hogy ilyen esetekben mi a nemzeti bank dolga. „Először is megvárod, hogy elmúljon a sokk. Ez olyan, mint az operáció, sokk alatt nem avatkozol közbe. Tehát olyankor, amikor felrobban az elektromos energia, a hőenergia, a gáz ára, minden beavatkozás fölösleges. Megvárod, hogy elmúljon a sokk, és jön két hónap, amely alatt leszorítod az inflációt. És jön egy újabb sokk, ami alatt ismét nem lépsz közbe, vagy ha közbelépsz, akkor nagyon biztosnak kell lenned, hogy jó az, amit teszel” - részletezte a nemzeti bank szakértője.

Meglátása szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy a jegybank monetáris politikája négy-öt hónap után vagy még annál is később érződik az árakon. “A nemzeti bank még tanult valamit az árfolyamot illetően. Nagyon sok esetben ahhoz, hogy az árfolyamot normális korlátok közé hozzuk, nem kell százmillió eurókat megmozgatni a tartalékalapból. Az akció inkább pszichológiai jellegű, és azt mutatja, hogy a jegybank készen áll arra, hogy közbelépjen. A pszichológiai hatás - a monetáris politikától eltérően - azonnal érezteti hatását a piacon” - magyarázta Adrian Vasilescu.