Dániának annyi tartaléka és olyan alacsony az adóssága, hogy már nem tud mit kezdeni a pénzével. Sőt, már az okoz problémát, hogy a negatív kamat miatt drága a tartalékot tartani. 

Márciusban túllépte a 207 milliárd koronát (34 milliárd dollár) a dán központi banknál a kormány számláján levő összeg. Ez az utóbbi három év legmagasabb adata, illetve duplája a célnak. Sokan örülnének ennek, Dániában azonban a jegybanki alapkamat jelenleg mínusz 0,65 százalék, vagyis a kormánynak milliókba kerül a betét fenntartása még akkor is, ha ezt a kamatot a jegybanknak kell kifizetnie. Közben a dán GDP-arányos adósság alig fele az európai átlagnak, ami likviditási problémát okoz a kötvénypiacon.

A fenti két tényező kombinációja okoz most fejfájást az illetékeseknek: egyrészt le kellene építeni a kormány tartalékát, másrészt viszont emelni kellene a kötvénypiaci likviditást. A kettő együtt pedig nehéz, hiszen ha a logikus utat választják, és a tartalékból visszafizetik az adósságukat, akkor azzal még jobban kiszárad a kötvénypiac.

A dán adósságkezelő már egy évvel ezelőtt elkezdett azért fizetni az elsődleges forgalmazóknak, hogy növeljék a forgalmukat a kötvénypiacon. Ezzel sikerült csökkenteni a marzsokat. A múlt héten aztán a kormány újabb lépésre szánta el magát: 3,6 milliárd koronányi olyan értékpapírt vettek meg, amit a KommuneKredit bocsátott ki, mely a helyi önkormányzatok tulajdonában van. Vagyis gyakorlatilag a helyhatóságok adósságát vásárolta vissza az állam, hogy ezzel is költse a pénzt. Az alacsony likviditás miatt ugyanis állampapírt nem tudnak visszavásárolni.