Hiába szűkölködött az egész ország a túlerőltetett kivitel miatt, az 1989-es export meg sem közelítette a tavalyi szintet, de nagyságrendekkel nőtt a termelékenység is a tervgazdaságéhoz viszonyítva.

Sok romániai gondol nosztalgiával a szocializmus időszakára, hangoztatva, hogy az ország gazdasága a rendszerváltás óta folyamatosan sorvad. A Ceaușescu-rajongók szerint a tervgazdálkodás idején a jelenleginél nagyobb volt a GDP, fejlettebb az ipar, nagyobb a kivitel, termelékenyebb az ipar, a mezőgazdaság meg főleg. Ezen vélekedések egyetlen közös hibájuk van: egy szó sem igaz belőlük.

A 80-as évek második felében nem csak az életszínvonal hanyatlott rohamosan, a gazdaság szintén egyre gyengébben teljesített. 1989-ben a bruttó hazai termék kisebb volt, mint egy évvel korábban, az akkori árfolyamon számolva 53,6 milliárd dollárt tett ki. A rendszerváltást követően a csökkenő tendencia felerősödött, 1990-ben már csak 35 milliárd euró, kb. 40 milliárd dollár volt a GDP.

Három és félszer nagyobb az export volumene

A trend 2000 tájékán látványos fordulatot vet, s tavaly immár 184 milliárd euró, hozzávetőleg 225 milliárd dollár volt a bruttó hazai termék. A dollár értéke időközben hozzávetőleg a felére csökkent, a gazdaság teljesítménye azonban az inflációs korrekciót figyelembe véve is minimum megduplázódott a rendszerváltás előtti utolsó évhez képest.

Bár Ceaușescu adósság-visszafizetési agyréme miatt a 80-as években már szinte minden exportáltunk, ami mozdítható volt, s főleg ehető, legalábbis amire volt vevő, a kivitel a rendszer bukásának évében csupán 10,5 milliárd dollár volt. Tavaly 62,6 milliárd euró értékben exportáltunk javakat és szolgáltatásokat, ami dollárban 77 milliárdnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kivitel három és félszerese annak, amit a diktatúra végén, a lakosság kiéheztetése révén értek el az akkori gazdasági vezetők.

Az ipari termelés hat és félszer nőtt

1989-ben az ipar 46 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, vagyis 24,6 milliárd dollárt termelt meg. Napjainkban az ipar megközelítőleg a negyedét adja a bruttó hazai terméknek, ami 56 milliárd dollárt jelent. Jelenleg tehát a romániai ipar kétszer olyan izmos, mint volt a rendszerváltáskor. A termelékenység az ipar teljesítményénél is nagyobb mértékben nőtt.

A szocializmus utolsó évében 3,84 millió ember dolgozott az iparban, vagyis egy fő egy év alatt 6406 dollárt termelt meg. Tavaly kb. 1,4 millió volt az ipari alkalmazottak száma, akik átlagban 40 ezer dollárt produkáltak. Az ágazat termelékenysége tehát hat és félszeresére nőtt azóta, hogy a tervgazdaság helyébe a piacgazdaság lépett.

A mezőgazdaság is többet termel

Nem állja meg a helyét az a vélemény sem, mely szerint a szocialista mezőgazdaság, hála a szövetkezetesítésnek, többet termelt, mint a jelenlegi. 1989-ben 6,8 millió tonna kukorica termett, míg a tavalyi termés 14,5 millió tonna volt. Előbbi évben 2,7 tonna volt a hektáronkénti átlag, míg tavaly 6 tonnánál is több.

A napraforgó mennyisége félmillió tonnáról 3,1 millióra nőtt, a hektáronkénti átlag pedig 1,4 tonnáról 2,7 tonnára. A teljes gabonatermés 17 millió tonnáról 21 millióra nőtt. Az ellenben tény, hogy a traktorok száma megfeleződött, a felhasznált gyomírtó pedig megközelítőleg 5 százaléka az 1989-es mennyiségnek, ez utóbbit azonban valószínűleg senki sem bánja, a vegyszergyártók és forgalmazók kivételével.