Drágábban és nehezebben juthat hitelhez, aki az Első Házzal vesz idén lakást

Egyre nehezebb helyzetben vannak azok, akik az Első Ház programmal szeretnének lakást vásárolni idén. A kormány szerdai ülésén 0,5 milliárd lejjel csökkentette a maximális garanciaalapot, és bár 2,5-ről 2 százalékra mérsékelte a maximális kamatot, a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) rohamos növekedése miatt jelentősen nő és nőni fog a törlesztőrészlet. Ehhez még hozzáadódik, hogy hétfőn huszonöt bázisponttal, 2 százalékra emelte a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa az irányadó kamatot.

A szerdán elfogadott kormányhatározat szerint az Első Házra fordítható garanciaalap felső határa idén kétmilliárd lej lesz. Ez tavaly 2,5 milliárd lej volt. A kisebb alap azt jelenti, hogy az állam kevesebb lakáshitelhez tud garanciát nyújtani. Megkeresésünkre Nagy Bege Kornélia, György Attila pénzügyi államtitkár tanácsosa elmondta, a kormányhatározat egy 2016-ban elfogadott stratégia része, amely szerint a 2017-2021-es időszakban fokozatosan csökkentik a garanciaalap felső határát. Eszerint 2018 -2020 között évente 2 milliárd lejt különítenek el erre a célra, 2021-re már csak 1,5 milliárd lej lesz a keret.

Az állami hozzájárulás fokozatos csökkenésének célja, hogy a lakosság inkább a bankok által kínált hitelkonstrukciókhoz forduljon, és ezzel nagyobb teret kapjon a jelzáloghitel-piac - mondta. Emlékeztetett, hogy a garancia felső határainak kiszámíthatósága és átláthatósága nagyon fontos mind az ingatlanfejlesztőknek, mind program kedvezményezettjeinek ahhoz, hogy megfelelően tudjanak tervezni. Hozzátette, a program célja nem az, hogy kielégítse a lakások iránti keresletet, hanem hogy javítson a lakosság életkörülményein.

Nagy Bege Kornélia elmondta, a pénzügyminisztériumnak nincs tudomása arról, hogy a kormány dolgozna a hitel feltételeinek módosításán. A kormány korábban többször hangoztatta, úgy módosítja a feltételeket, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők vehessék igénybe a programot. Ez a módosítás a szerdai határozatban nem szerepel.

Az Első Ház programot 2009-ben hozták létre a gazdasági válság miatt megroggyant ingatlanpiac fölélénkítésére. A programban az állam legtöbb 57 ezer euró értékig garanciát vállal az ingatlan értékére. A vásárlónak minimum 5 százaléknyi önerővel kell rendelkeznie. A tavaly értékesített ingatlanok mintegy kétharmadát az Első Ház program keretében vették meg. Indulása óta 220 ezren vásároltak lakást a program segítségével. Idén a kormány csökkentette a programmal járó bürokráciát, így valószínűleg nem kell három hónapot várniuk az elbírálással. 

Nagy Ágnes: el kellene dönteni, kiknek kedvezünk

"A kormánynak fel kellene tennie a kérdést, hogy valójában mi a célja az Első Házzal, kiket szeretne támogatni. Bárkit, függetlenül attól, hogy milyen pénzügyi helyzetben van? Lehet, az Első ház programmal azokat kellene lakáshoz segítenünk, akik fiatalok és akiknek a bevétele nem olyan nagy" - mondta megkeresésünkre Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. A szakember hozzátette, azért kellene módosítani a programot, mert amennyiben Romániában ugyanolyan ütemben fognak hiteleket felvenni, mint ahogy az elmúlt időszakban, ez további drágulást hozhat.

A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja szerint az alapkamat-emeléssel nem kellene nagyon megdrágulniuk a hiteleknek, de ez leginkább a kereslettől és a kínálattól függ. "Abban az esetben, ha továbbra is ugyanilyen ütemű lesz a felvett hitel volumene, mint az elmúlt időszakban, a kormány, a központi bank, illetve a pénzpiaci felügyelet létrehozott egy bizottságot, amely szükség esetén lépni fog. A bizottság olyan intézkedéseket hozhat, amelyekkel a hitelezés növekedési ütemét valamilyen módon csillapítani lehet" - mondta Nagy Ágnes. Hozzátette, az, hogy a BNR hétfőn rögtön lépett az alapkamat növelésével, erős jelzés, amely biztosítani fogja az elkövetkezendő időszakban a hitelkamatoknak a temperálását. Az alapkamat-emelés a betétek kamatszintjének enyhe emelkedésével járhat. Az alapkamat-emeléssel a BNR az inflációs folyamatok megfékezését célozza.

Nagy Ágnes jótanáccsal is ellátta azokat, akik hitelt terveznek felvenni. Elmondta, sose ahhoz igazítsuk a hitel nagyságát, hogy per pillanat a bevételeinkből mennyi az a törlesztőrész, amelyet havonta be tudunk fizetni (anélkül, hogy ez negatívan érintené a családi költségvetést). Mindig gondoljunk arra, hogy az anyagi helyzetünk bármikor változhat, és nekünk a jövőben kell visszafizetnünk a hitelt. "Ha most 500 lej nem okoz gondot, soha ne vegyek fel olyan hitelt, amelyet 300-ból nem tudok kifizetni. Mindig legyen tartalékom baj esetén" - mondta a szakember.

A ROBOR miatt bajban vannak a hitelesek

A bankközi hitelkamatlábak (ROBOR) folyamatos emelkedése miatt drágábban jut hitelhez az, aki például idén élne az Első Ház programmal. Aki például tavaly júliusban vett fel egy 160 ezer lejes (körülbelül 36 ezer eurós) hitelt, az havonta körülbelül 714 lejes törlesztéssel kezdte. Az egy hónapos, majd a három hónapos bankközi hitelkamatláb emelkedése miatt decemberre 733 lejre emelkedett ez az összeg. A hat hónapos ROBOR hatalmas növekedése miatt ebben a hónapban már több mint 833 lejt vesznek le a bankszámlájáról. Míg a hat hónapos ROBOR 2018. január 11-én a BNR adatai szerint 2,22 százalékon állt, ez 2017. július 11-én 1,03 százalékos volt. A ROBOR alakulását az elmúlt hónapokban itt nézheti meg. 

Hogy a kormány 2,5-ről 2 százalékra mérsékelte a maximális kamatot az Első Háznál, nem sok hiteles fogja érzékelni. A legtöbb bank ugyanis a 2 százalékos maximális kamattal számolt eddig is.

Kapcsolódók

Kimaradt?