A kormány „adóreformja” újabb bürokratikus terhet ró a hazai munkaadókra, akik december 20-ig kötelezően bértárgyalásokat kell folytatniuk alkalmazottaikkal vagy azok képviselőivel.

Erről az adótörvénykönyv módosítása után rendelkezett a kormány a 2017/82-es sürgősségi rendeletben, amely szerint a november 20. és december 20. között valamennyi munkaadónak bértárgyalásokat kell kezdeményeznie a szakszervezetekkel vagy egyénileg az alkalmazottakkal. A tárgyalás arról szól, hogy a munkaadók a társadalombiztosítások munkavállalóra való áthárítását követően megemelik-e a bruttó béreket. 

Ördög Lajos, a Kovászna megyei Munkafelügyelőség vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy ez a kötelezettség egyaránt érinti a cégeket és állami intézményeket is, kivéve a köztisztviselőket, mert rájuk más bértörvény vonatkozik. A főfelügyelő adatai szerint Háromszéken 4700 munkaadót tartanak nyilván, amelynek legalább egy alkalmazottja van. A kormányhatározat szerint a munkaadóknak két feladata van: egyrészt kezdeményezniük kell a kollektív vagy egyéni munkaszerződések újratárgyalását, illetve erről legkésőbb december 20-ig, átiratban kell értesíteniük a munkafelügyelőséget.

Ördög Lajos ugyanakkor leszögezte, hogy a kormányrendelet kizárólag a bértárgyalások elkezdésére kötelezi a munkaadókat, nem arra, hogy megemeljék a bruttó béreket vagy módosítsák a munkaszerződéseket. Lényeg az, hogy a tárgyalásoknak maradjon nyoma, vagyis szülessen jegyzőkönyv, amit ellenőrzés esetén fel tudnak mutatni.

A munkaügyi szakember szerint a bértárgyalások három forgatókönyv szerint alakulhatnak: a cég és az alkalmazottak megállapodása értelmében módosul a kollektív vagy egyéni munkaszerződés, és ez esetben ezt el kell juttatni a munkafelügyelőséghez. További változatok, hogy a felek nem tudnak megegyezni, és ezt jegyzőkönyvbe rögzítik, vagy pedig újabb tárgyalási fordulókat határoznak meg, és ezt is jegyzőkönyvbe veszik. Ha viszont nem sikerül megállapodni, akkor a szakszervezeteknek jogukban áll munkakonfliktust kirobbantani.

Súlyos a bírság, ha nincs bértárgyalás

A szakember szerint a bértárgyalásokat a 2011/62-es, társadalmi párbeszéd törvény alapján kell lebonyolítani. Ezt eddig is használták a 21-nél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadók, akik eddig is kötelesek voltak kollektív munkaszerződést kötni, amely 12 vagy 24 hónapig érvényes és egy alkalommal 12 hónapra meghosszabbítható. A kevés alkalmazottal működő kis cégek számára viszont ismeretlen az eljárás, ezért a Kovászna megyei Munkafelügyelőség azzal próbál segíteni, hogy az intézmény honlapján közzétesznek egy formanyomtatványt, amelyet határidőre kitöltve elküldhetik az intézmény email címére, fax számára vagy leadhatják az intézmény sepsiszentgyörgyi székhelyén.

Érdeklődésünkre Ördög Lajos elmondta, a bértárgyalásra kötelező sürgősségi kormányrendelet nem rendelkezik büntetésekről, de a december 20-i határidő után a munkafelügyelők ellenőrizni fogják azokat a munkaadókat, akik nem adtak tájékoztatást a bértárgyalások elkezdéséről. Első lépésként feladatba hagyják a munkaadóknak, hogy egy újabb határidőre tegyenek eleget kötelezettségüknek, és ha ezután se történik előrelépés, akkor 5000-től 10 000 lejig terjedő pénzbírságot róhatnak ki.

Egy korábbi anyagunkban vállalkozókat kérdeztünk arról, hogyan viszonyulnak majd a bértárgyalásokhoz