Tavaly 44 százalékkal több kávé fogyott Romániában, mint 2009-ben. Idén várhatóan félmilliárd euró értékű kávét fogunk meginni.

Gombamódra szaporodnak a kávézók Kolozsvár központjában. A minap tizenkilenc olyan lokált számoltunk össze a szűk értelemben vett belvárosban, amelyeknek fő profiljuk a kávé (Habitat, Coffee o’clock, Cafe Noir, Speciality Coffee, Pyramid Caffee, Olivo, Tucano, Le Petit Paris, Narcoffee Roasters, N8, Meron, Coffee Addicts, Captain Bean, Maxim’s to go, Urania, Agape Kávéház, Phil’s coffee shop, Teo’s coffee shop, Ceramic Caffee). Nagy részük az elmúlt egy-másfél évben nyílt.

A jelenség hűen tükrözi az országos tendenciát, a hazai fogyasztás ugyanis 7 év óta folyamatosan nő. A Nemzetközi Kávé Szervezet (ICO) adatai szerint ezen időintervallumban az egy főre eső fogyasztás 1 kilogrammal emelkedett. 2000-ben egy román állampolgár átlagban egy év alatt még csak másfél kg kávét fogyasztott el, ami aztán 2008-ra 2,33 kg-ra nőtt. A gazdasági világválság kirobbanása kissé visszavetette a fogyasztást, mely 2009-ben 2,27 kg-ra csökkent, tavaly azonban már 3,29 kiló volt.

A lendületes növekedés ellenére még mindig mérföldekkel vagyunk lemaradva a legtöbbet kávézó nemzetektől. Valószínűleg sokan gondolják, hogy az élénkítő hatású, keserű főzetből Olaszországban isszák a legtöbbet vagy a világ legnagyobb termelőjének és exportőrének számító Brazíliában, ám erről szó sincs. Itália csupán 13. a ranglistán, évi 5,8 kilóval, az első tíz pozíciót pedig kivétel nélkül északi nemzetek foglalják el, élükön a finnekkel, akiknek átlagos éves fogyasztása 12 kg.

A viszonylag alacsony hazai fogyasztásnak alapvetően nem kulturális okai vannak, vélik a szakemberek, hanem annak tudható be, hogy a kávé ára idehaza az átlagjövedelemhez képest magas, egy szinten van a nyugat-európai árakkal.

Costa Coffee helyett itt a Cafe Frei

A PwC gazdasági elemző és tanácsadó cég adatai szerint tavaly 435 millió eurót költöttünk kávéra, az idei fogyasztás pedig félmilliárd euró körül lesz. „A fejlődés a vásárlóerő növekedésének, a kávé után fizetendő jövedéki adó eltörlésének és a kávézók szaporodásának tudható be” – nyilatkozta Diana Ionescu, a cég tanácsadó részlegének menedzsere.

Az elmúlt időszakban nem csupán a független kávézók száma nőtt ugrásszerűen, a nemzetközi láncok is terjeszkednek. A piacvezető, 75 millió lejt meghaladó éves árbevétellel a világ legnépszerűbb kávéház márkájának számító amerikai Starbucks, melynek jelenleg 28 lokálja van az országban. Erdélyben Kolozsváron és Temesváron működik Starbucks. A cég az elkövetkező időszakban évi 10-20 egység megnyitását tervezi.

A második legnagyobb lánc a McDonald’s-hoz tartozó, annak gyorséttermeiben működő McCafe, melynek éves bevétele megközelíti a 40 millió lejt. A 2000-es évek elején nyitotta meg első romániai lokáljait a szintén világhírű Costa Coffe, mely azonban a gazdasági világválság idején kivonult a hazai piacról. Erdélyben jelen van az egyetlen magyar tulajdonú nemzetközi kávéházlánc, a Cafe Frei, mely Nagyváradon, Csíkszeredéban és Marosvásárhelyen üzemeltet kávézót.

Jacobs, Doncafe, Tchibo

Idehaza a Jacobs a legnépszerűbb kávémárka, 27 százalékos piaci részesedéssel, vagyis minden negyedik fogyasztó ezt issza, majd a Doncafe és a Tchibo következik. Az országban három nagy kávépörkölő, -daráló és -csomagoló gyár van, a Strauss Cafe, a Nestle és a Cafea Fortuna tulajdonában. Ez utóbbi az egyetlen hazai tulajdonban levő jelentős szereplője a piacnak.

Az ország felnőtt korú lakosságának 90 százaléka számít rendszeres fogyasztónak, állítja Sonia Năstase, a Nestle Románia kávé üzemágának, a Nespressónak az igazgatója. A hazai piac jellegzetessége, hogy a fogyasztás fele törökkávé formájában történik. Főleg olcsóságuk miatt népszerűek a kávéautomaták is, ezekből körülbelül 100 ezer működik országszerte. Diana Ionescu arra számít, hogy a hazai kávéfogyasztás még hosszú évekig nőni fog, átlagban 2 százalék körüli mértékben.

Kávéházak egykor és most

Erdélyben, az Osztrák-Magyar Monarchia más vidékeihez hasonlóan fejlett volt a kávéházi kultúra, a kávéházakban pezsgő szellemi élet folyt. Nagyváradon például a századfordulón tucatnál is több kávéház működött egyidejűleg, mondja Péter I. Zoltán helytörténész, a Főúr, fizetek! Kávéházi élet Nagyváradon a monarchia idejében című kötet szerzője.

Közülük egy sem vészelte át a szocializmust, majd a rákövetkező posztszocialista vadkapitalizmust, Ady és a holnaposok kedvenc lokálja, az egykori Emke jelenleg jellegtelen bár, a Royal Kávéház terme pedig, jóllehet a belső dekoráció sértetlenül megmaradt, jelenleg a Butoiul de Aur nevű étteremnek ad otthont, semmit sem őrizve meg a nagy előd hangulatából. Ennél sanayarúbb a helyzete a kolozsvári New York (Continental) Kávéháznak, mely évek óta zárva tart, épülete erősen leromlott állapotban van. 

Erdélytől eltérően Budapesten még működik néhány korabeli legendás kávéház, mint például a Centrál vagy a New York. Ezek száz évvel korábban a modern magyar irodalom központjainak számítottak, asztalaiknál versek, novellák, vezércikkek, színikritikák születtek. Kosztolányi Dezső már a 20-as évek végén döbbenten konstatálta, mekkora változáson ment át rövid idő a budapesti kávéház: Mi lett belőle. Mi lett a kávéházból is, a mi kávéházunkból, barátom. (…) Egy barbár kor mulat itten, a ponyva imádója, az az elállatiasodott Jelen, melyet tegnap még szent Jövőnek neveztek. …az utolsó húsz évben erről az agoráról rebbent ki minden, ami szép és magas, minden, ami több ennél a tengő életnél s miután meghalt az utolsó irodalmi pincér, meghalt az irodalom is.

Kosztolányi napjainkban valószínűleg még idegenebbül érezné magát az egykori pesti irodalmi kávéházakban, ezek ugyanis idegenforgalmi célpontokká váltak, főleg turisták látogatják őket. Alulírottnak a Centrál Kávéház egyik pincére elmondta, a vendégek kilencven százaléka külföldi, s körülbelül ugyanakkora az odajáró kevés helybéli között a törzsvendégek aránya.