Cégvezetés állami módra: értékesítési ügynök és újságíró a Tarom igazgatótanácsában
Mi a közös a csőd szélén álló állami légitársaság igazgatótanácsának hét tagjában? Egyiküknek sincs semmiféle tapasztalata a polgári légiforgalom területén.
Az állam a legrosszabb gazda, tartja a közvélekedés, a Tarom példája pedig látványosan igazolni látszik a posztulátumot. Az állami légitársaság az elmúlt nyolc évben 1,37 milliárd lej veszteséget halmozott fel, a legjobb eredményt 2015-ben érve el, mikor is csupán 27 millió lej volt a deficit. A korábban elfogadott tervek szerint a cégnek tavaly már profitot kellett volna termelnie, ehelyett azonban szinte megduplázta a veszteségét, 47 millió lejre.
Az utolsó cseppet a pohárban az idei első félév jelentette, melyben a vállalat rekordösszegű, 104 millió lejes veszteséget hozott össze, a tavalyinak a négyszeresét. Megelőzendő, hogy kirúgják, Eugen Davidoiu jószántából állt fel a vezérigazgatói székből, amit az idei év februárja óta foglalt el. Ideiglenes státuszú utódja Florin Susanu, aki hivatásos pilóta, s korábban több vezetői funkciót is betöltött a Taromnál. Szakmai előélete bizakodásra ad okot, figyelembe véve, hogy elődjének semmiféle tapasztalata nem volt a légiszállítás terén, korábban állami energetikai vállalatokat vezetett, kinevezése egyértelműen politikai indíttatású volt.
Egyértelműen kizárólag politikai szempontok alapján nevezték ki a Tarom igazgatótanácsának tagjait is, akik hivatalban maradtak a vezérigazgató távozását követően. A hét tagban, szakmai vonatkozásban, egyetlen közös vonás van: semmiféle tapasztalattal nem rendelkeznek a polgári légiforgalom terén. Néhány évvel ezelőtt Radu Berceanu szakminiszter arra hivatkozva torpedózta meg Gombos Csaba marosvásárhelyi vállalkozó kinevezését a Tarom élére, hogy nincs tapasztalata a légiközlekedésben, jelenleg azonban, úgy tűnik, ez a szempont nem csak, hogy nem mérvadó, hanem egyenesen erénynek számít.
Még angolul sem tudnak
A kifejezetten jól fizetett igazgatótanácsi tagokkal szemben a szakmai elvárások tekintetében igazán nem tették magasra a mércét. A 33 éves Răzvan Alexandru Marica magánegyetemen végzett, s korábban egy építési vállalkozást vezetett. Alina Georgeta Velicu szakmai önéletrajzától egy öt embert foglalkoztató kft.-nél sem esnének hasra, lévén, hogy legutóbbi állása értékesítési ügynök volt.
Dan Aurel Măchiță-nak volt már némi tangenciája a polgári repüléssel, nagyon büszke azonban nem lehet rá, ugyanis a messze legrosszabb mutatókkal rendelkező tulceai reptér igazgatótanácsának volt a tagja. A többiek, köztük egy volt újságíró, korábban különböző minisztériumokban dolgoztak, egyetlen kapcsolatuk a légiforgalommal az, hogy vélhetően ültek már repülőn.
Az igazgatótanácsi tagok szakmai értékéről sokat elmond az is, hogy a hét közül csupán kettő rendelkezik felsőfokú angol nyelvismerettel, ami napjainkban felsővezetők számára elemi követelmény.
Állva hagyta a Taromot a konkurencia
A Taromnál tavaly csak a deficit nőtt, az árbevétel és az utasszám csökkent. A vállalat siralmas teljesítménye elsősorban a rossz menedzsment számlájára írható, hiszen a többi piaci szereplő, Wizz Air, Ryanair, Blue Air, lendületesen fejlődik, akárcsak a hazai légikikötők forgalma.
A román tulajdonban levő Blue Air például egy év alatt 2,4 millióról 3,6 millióra növelte utasainak számát. Az állami légitársaság kilátásai nem túl rózsásak, figyelembe véve, hogy akkor is veszteségesen működött, mikor monopolhelyzetben volt belföldön, jelenleg pedig a fapados légitársaságok erősödő konkurenciájával kell megküzdenie, aminek következtében utasokat veszít, kénytelen árat csökkenteni.