A nemzet problémájának megoldását a vidék problémájának megoldásával kell kezdeni – hangzott el pénteken, a világhírű hagymájáról ismert Szilágyperecsenben, az RMDSZ által szervezett gazdafórumon. A helyi polgármesteri hivatal gyűléstermében meghívott előadók értekeztek az erdélyi gazdák problémáiról, a vidékfejlesztés helyzetéről, a pályázati lehetőségekről és sikeres modellekről.

Boncidai Csaba polgármester üdvözlő szavai után a résztvevőket Tánczos Barna szenátor köszöntötte, emlékeztetve arra, hogy a mezőgazdaság nem csak a munkáról, a növény- és állattermesztésről szól, sokkal inkább az uniós lehetőségek kihasználásáról. A politikus hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztés az RMDSZ programjának fontos része, és át is adta szót Sebestyén Csaba képviselőnek, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnökének, aki a szövetség mezőgazdasággal kapcsolatos elképzeléseit ismertette.

„Az RMDSZ vidékfejlesztési programja tükrözi az életszemléletünket: életképes nemzetpolitika csak életképes nemzetgazdasága alapozhat, a nemzet problémájának megoldását pedig a vidék problémájának megoldásával kell kezdeni” – jelentette ki. A képviselő a kis és a nagy gazdaságok együttéléséről elmondta: a jelenlegi támogatási rendszer az utóbbiaknak kedvez. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a gépesített nagygazdaságok által dominált vidékek a legszegényebbek. „A kis és közepes gazdaságok erősítésére kell törekedni, erre törekszik programja révén az RMDSZ is” – fogalmazott.

Sebestyén a követendő birtokpolitikáról elmondta: olyan földpiaci mechanizmusokat kell alkalmazni, hogy az erdő- és mezőgazdasági területek megmaradjanak a helyi közösségek számára. Nagy hangsúly kell helyezni a mezőgazdasági szakképzésre, amely szavai szerint az utóbbi években leépült Erdélyben. „Ma már alig találunk egy jó traktoristát, aki be tud állítani egy ekét, egy kapát” – jegyezte meg.

A képviselő szerint a mezőgazdaság a piacra jutásról, az értékesítésről is szól, ezért gazdabarátabb intézményrendszerre lenne szükség. A vidékfejlesztést ugyanakkor szorosan össze kell kapcsolni a tájmegőrzéssel, környezetkíméléssel is. Elengedhetetlen emellett a gazdák közötti együttműködés, a termelői csoportok kialakítása „a szupermarketek korszakában”. Ezt nehezíti szerinte, hogy az egykori „téeszekhez” rossz emlékek fűződnek.

Sebestyén közlése szerint a kormányprogram valójában a tavalyinál kisebb összeget irányoz elő idénre a mezőgazdaságra, a támogatások pedig nem részesítik előnyben a kisebb gazdaságokat. Aránytalanságok vannak a síkvidéknek és a hegyvidéknek, a növény- és az állattenyésztésnek nyújtott támogatások között is. „Ha ez a kormányprogram nem változik, egyes vidékek elnéptelenedése következhet. Ha az RMDSZ programjában foglaltaknak legalább egy része megvalósulna, ez elkerülhető” – jelentette ki.

Magyar Lóránd képviselő a parlamenti mezőgazdasági szakbizottsági munkáról elmondta, ez jobbára a politikai alkukról szól. Az RMDSZ programjának megvalósítása nem könnyű, hiszen csak ketten tagjai a szövetség részéről a testületnek, ezért partnerekre van szükség – tette hozzá.

A parlamentben jelenleg több, a mezőgazdaságról szóló törvénytervezet van előkészületben, többek között a legelőhasználati jogról szóló, illetve a területalapú támogatások rendszerét módosító tervezet. A Szatmár megyei politikus emlékeztetett az RMDSZ által korábban kezdeményezett, és már elfogadott napszámos-törvényre, illetve a mezőgazdasági regiszterekre vonatkozó, nemrégiben benyújtott tervezetükre. Ez utóbbi inkább az önkormányzatok munkáját fogja segíteni.

„Legnagyobb problémáink a tulajdonviszonyokkal vannak” – jelentette ki Magyar Lóránd. Szerinte ezt mielőbb rendezni kell, és már az előcsatlakozási alapokból megoldható lett volna. Telekkönyvezés nélkül az uniós támogatások igénybevétele sem lehetséges – tette hozzá.

A képviselő szerint a kisgazdaságok támogatását jelentősen megkönnyítené, ha szövetkezésnek. Nincs ugyanis megfelelő infrastruktúra a kisgazdaságok boldogulásához, nincsenek begyűjtőhelyek, hűtőházak. „A megoldás a szövetkezetekbe tömörülés, ezek számára kell uniós forrásokat szerezni” – magyarázta. Hozzátette, a szövetkezés segíti a gazdákat a termékek feldolgozásában és értékesítésében is.

Szakál András, a mezőgazdasági kifizető ügynökség (APIA) volt igazgatója a vidékfejlesztési pályázatokról beszélt a fórum résztvevőinek. Strukturáltan mutatta be előadásában, hogy ki és miként pályázhat a vidékfejlesztésre szánt pénzekre. Előadása végén a jelenlévő gazdák kérdéseket tehettek fel.

Kelemen Hunor: a magyar gazdának a föld a fontos

A rendezvény szünetében megérkezett, majd fel is szólalt Kelemen Hunor. A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ az elmúlt két és fél évtizedben mindig fontosnak tartotta, hogy mi történik a vidékkel és a gazdatársadalommal, és arra törekedett, hogy jövőképet biztosítson az erdélyi magyar gazdák számára.

 „Nem minden függ tőlünk, de nem mindegy, hogy miként próbáljuk befolyásolni a döntéshozókat. Ha a román politikusokat sikerül meggyőzni arról, hogy a mezőgazdaság fontos, akkor sikerül elérni azt, hogy az erdélyi gazdák érdekei se sérüljenek” – jelentette ki.

A szövetségi elnök elmondta, az uniós források és a kormány támogatása mellett az erdélyi magyar gazdák számára új lehetőségeket teremt, hogy 2017-től Magyarország a határon túlra is megnyitja a gazdaságfejlesztési programját, ennek lesz egy partiumi, közép-erdélyi és székelyföldi része. A program keretében a vidéket is támogatni fogják. „Ez is a szülőföld megőrzéséhez járul hozzá, segít abban, hogy az erdélyi családok meg tudjanak élni a mezőgazdasági munkából” – fogalmazott.

Kelemen Hunor elmondta, tisztában van azzal, hogy a magyar gazdaembernek a föld a fontos. „Eltartotta őket évszázadokon keresztül. Azon vagyunk, hogy ez a föld, ami eddig megtartott bennünket, ezután is meg fog tartani” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

A rendezvény második felében Pásztor Tamás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei integrátorvezető Az integráció gyakorlata a magyarországi zöldborsó- és csemegekukorica-termesztésben címmel tartott előadást a sikeres magyar mezőgazdasági modellekről. A résztvevők kérdéseket tehettek fel, és párbeszéd alakult ki a gazdák és a magyarországi szakember között.

Cikkünk frissül