Erdély egyre inkább lemarad Bukaresttől a bérversenyben

2008-ban még csak kb. 29 százalékkal volt alacsonyabb a nettó átlagbér Erdélyben, mint a fővárosban, 2015 végére azonban a különbség 36 százalékra nőtt.

Körülbelül hatszorosára nőtt a dollárban számított nettó átlagbér a rendszerváltás óta az országban. 1993-ban a romániai munkavállalók átlagos havi jövedelme 79 dollár volt. 2000-re ez 99 dollárra nőtt, 2008-ban, a világgazdasági válság kirobbanásának évében elérte az 520 dolláros rekordszintet, 2015-ben pedig 458 dollár volt.

A jövedelmek növekedése területi levetítésben nagyon aránytalanul ment végbe. Három évvel a rendszerváltást követően az országrészek közötti különbségek minimálisak voltak: Bukarestben és Ilfov megyében 82 dollárt keresett egy alkalmazott, a hat moldvai megyét tömörítő Észak-Keleti Fejlesztési Régióban 73 dollárt, a Székelyföldet is magába foglaló Központi Régióban 77, míg az Észak-Nyugatiban 76 dollárt.

A legnagyobb lemaradás tehát 11 százalékos volt, a Temesvár és Arad dominálta Nyugati Régióban ugyanakkor a fizetések mindössze 1 százalék voltak kisebbek a bukarestieknél. Kisebb anomáliának minősül, hogy akkoriban a legjobb béreket a Dél-Nyugati Régióban fizették, ezek 1 százalékkal haladták meg a fővárosi átlagfizetést.

Kettészakadt az ország 2008-ban

2008-ra lényegében kettészakadt Románia gazdasága a bérezés tekintetében. Az országos nettó átlagbér 520 dollárra emelkedett, a bukarestiek azonban ennél 38 százalékkal többet, 719 dollárt kerestek. A bánságiak bérei a 15 évvel korábbi 1 százalék helyett már 26 százalékkal voltak kisebbek a fővárosiakénál, a másik két erdélyi régióban pedig még nagyobb, 29, illetve 31 százalékos volt a lemaradás.

A gazdasági válság kitörésekor a Bihar, Szatmár, Kolozs, Máramaros, Szilágy és Beszterce-Naszód megyékből álló Észak-Nyugati Régióban kerestek legkevesebbet az emberek, átlagban 444 dollárt, de a központi erdélyi régióban is alacsonyabbak voltak a bérek, mint Moldvában, ha csak 2 dollárral is.

A válság kirobbanása óta eltelt időszak lényegesen átrajzolta a bérezési térképet. 2015 végén 458 dollár volt az országos átlag, a bukarestiek és ilfoviak pedig 652 dollárt kerestek. A legnagyobb visszaesés Moldvában következett be, az átlagbér 385 dollárra csökkent, ami 41 százalékkal kisebb a fővárosinál.

A legjobban fizetett vidéki munkavállalók a bánságiak, ők a bukaresti fizetések 67 százalékát keresik meg a legfrissebb adatok szerint, 440 dollárt. A Központi Régió 37, az Észak-Nyugati pedig 39 százalékkal van lemaradva a fővárostól. A régiókon belül szintén nagyok az eltérések, a központiban Brassóban és Szebenben lehet viszonylag jól keresni, Hargita ellenben országos viszonylatban az utolsó helyen áll.

Az infrastruktúra fejlettségétől függ

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a fizetések terén megnyilvánuló területi eltérések megegyeznek az egy főre jutó bruttó hazai termék eloszlásában mutatkozó aránytalanságokkal. „A bérek egyenetlen növekedése az országrészek infrastrukturális fejlettsége közötti különbségeknek tudható be, a multinacionális nagyvállalatok ugyanis ott telepednek meg, ahol jobb az infrastruktúra” – véli Cezar Mereuță, a Román Akadémia Makrogazdasági Modellezési Központjának kutatója.

Az urbanizációs szint, valamint az 1000 főre jutó kis- és közepesvállalatok száma szintén befolyásolja az átlagos bérszintet. „A bérezés terén területi viszonylatban mutatkozó egyenlőtlenségek növekedése annak a következménye, hogy nem létezik egy valós vidékfejlesztési stratégia” – állapítja meg Cezar Mereuță.

Kapcsolódók

Kimaradt?