Gazdasági megfigyelők közül többen is úgy vélik, hogy a kormány 2017-re kidolgozott költségvetési tervezete nem tartja szem előtt a romániai gazdaság valós állapotát, és túlzott célokat tűz ki.

Az idei költségvetései tervezet 254,7 milliárd lejes bevételből indul ki, és 278,8 millió lejes kiadással számol. A betervezett hiány a bruttó nemzeti össztermék 2,96 százalékával egyenlő. A Grindeanu-kormány 1,4 százalékosra tervezi az inflációt.

2017-ben a kabinet az oktatási, a munkaügyi és a művelődési tárca költségvetését kívánja bővíteni, hogy fedezhessék a béremelésekhez szükséges összegeket. A honvédelmi tárca pedig – az előzetes ígéretekhez híven – megkapja a bruttó nemzeti össztermék két százalékának megfelelő összeget. Ugyanakkor a kormány nyolc százalékkal megnöveli az Országos Társadalombiztosítási Pénztár, valamint a nyugdíjpénztár költségvetését is, ebből kell fedezni a nyugdíjpont értékének növelését, a minimálnyugdíjnak emelését, illetve a kétezer lejnél alacsonyabb nyugdíjak adómentességével kieső bevételt.

Nettó 2274 lejes átlagbér?

Az idei költségvetési tervezet makrogazdasági szinten 815,195 milliárd lejes bruttó nemzeti össztermékkel számol, a gazdasági növekedés ütemét pedig 5,2 százalékosra tervezi. A költségvetési bevételek tehát a bruttó nemzeti össztermék összértékének 31,3 százalékát jelentik, a kiadások értéke pedig a bruttó nemzeti össztermék 34,2 százalékával egyenértékű.

Az évi átlagos inflációs rátát 1,4 százalékosra tervezik. A nettó átlagbér értéke eléri a 2274 lejt, egy euróért pedig – szintén éves átlagban – 4,46 lejt kell majd fizetni.

A kormány úgy véli, idén megnő az alkalmazottak száma is, a tervek szerint idén 4,3 százalékkal többen fognak majd dolgozni, ezzel egy időben természetesen csökken a tavaly év végén 4,3 százalékosra becsült munkanélküliség is.

A kormányadósság az uniós módszerek alapján végzett számítás szerint a bruttó nemzeti össztermék 37,7 százalékával lesz egyenlő, vagyis a még fenntarthatónak vélt 40 százalék alatt marad.

Fizetésemelés, beruházás, illetékcsökkentés – leányálom?

A költségvetési tervezetfő alapvetően hármas célt jelöl meg: a lakosság jövedelmeinek emelését, az infrastrukturális beruházások növekedését. valamint az illetékek csökkentését.

A lakossági jövedelem esetében február elsejétől a minimálbér 1450 lejre nő, továbbá emelik az oktatásban, az egészségügyben és más közszolgáltatási kategóriákban dolgozók fizetését. Egyben 50 százalékkal nő a művészeti intézmények dolgozóinak bére, a minimálnyugdíj pedig március elsejétől a jelenlegi 400 lejről 520 lejre emelkedik. 2017 július elsejétől a nyugdíjpont értéke is 9 százalékkal lesz nagyobb, így eléri az 1000 lejt.

Az akkredilt egyetemek nappali tagozatain tanuló diákok valamennyi vonaton ingyenesen utazhatnak, másodosztályon. Az ösztöndíjak értéke havi 201 lej lesz. A 2000 lejnél kisebb nyugdíjak adómentességet élveznek, a nyugdíjakból nem vonják le az egészségbiztosítási hozzájárulást.

Ami a beruházásokat illeti, a Grindeanu-kormány elsősorban az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás és a mezőgazdaság területére fókuszálna. Terve az, hogy az ország minél nagyobb összegeket hívhasson le az uniós alapokból, ezekből fedeznék a legjelentősebb és konkrét eredménnyel járó beruházásokat. Ezek a bruttó nemzeti össztermék 4,2 százalékának felelnek meg, ami 3,9 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest.

A beruházásokat segíti az az intézkedés is, amelynek értelmében január elsejétől korlátlan ideig adómentes lesz az újra befektetett tőke.

Ugyanakkor 1 százalékra mérsékelték az egy vagy több alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalatok adókulcsát, és törölték az egy alkalmazottat foglalkoztató, hasonló jellegű vállalatok eddigi 2 százalékos adókulcsát. Az intézkedés céljai közé tartozik az újabb munkahelyek létrehozása.

A kormány törölt 102 illetéket és adót is, folytatódik az adózás egyszerűsítése és a bürokrácia felszámolása is.

A kis- és középvállalatok állami támogatásban részesülhetnek, hogy a beruházások ösztönzésével megvalósulhasson a gazdasági régiók kiegyensúlyozottabb fejlődése.

Mely tárcák kapnak több pénzt?

A mezőgazdasági tárca költségvetése idén 17, 337 milliárd lej lesz, ez 83,4 százalékkal nagyobb, mint volt 2016-ban. A költségvetési támogatás értéke 2018-ban eléri a 20,165 milliárd, 2019-ben a 20,4 és 2019-ben a 20,417 milliárd lejt.

A gazdasági tárca idén 225 millió lejből gazdálkodhat, ez 23,89 százalékkal több, mint a tavalyi költségvetése.

A távközlési tárca 610,2 millió lejt kap, amely közel 22 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.

A munkaügyi minisztérium költségvetése is 2,5 százalékkal lesz nagyobb, mint volt egy évvel ezelőtt, így 37,71 milliárd lej áll majd a rendelkezésére, az egészségbiztosítási és a nyugdíjpénztár költségvetése pedig 8 százalékkal nő.

A honvédelmi tárca a tavalyi 1,7 százalék helyett idén 2 százalékot kap, de megnövelik az oktatási és a művelődési minisztérium költségvetését is.

Az energetikai minisztérium költségvetése viszont 53 százalékkal kisebb lesz, mint a tavaly: a tárcának be kell érnie 205,8 millió lejjel.