Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban

Harmadával kisebbek a fogyasztói árak Romániában az EU átlagánál. A legdrágább tagország Dánia, igaz, a nagy bérek bőven ellensúlyozzák a magas kiadásokat.

Noha közkeletű a vélekedés, hogy egy sor, Romániánál lényegesen gazdagabb országban olcsóbb az élelmiszer, mint nálunk, az Eurostat adatai ezt nem támasztják alá. Az uniós statisztikai hivatal 440, valamennyi tagországban kapható élelmiszer árát hasonlította össze, s az eredmény azt mutatja, hogy csak Lengyelországban lehet olcsóbban étkezni, mint idehaza. Mivel a tanulmány 2015-ös adatokon alapszik, szinte biztos, hogy időközben a romániai árak kisebbek lettek, mint a lengyelek, a jelentős mértékű áfacsökkentéseknek köszönhetően .

Az élelmiszerek mellett szeszesitalt és dohánytermékeket is tartalmazó árikosarat a 2015-ös árakon nálunk az EU-s átlag 64 százalékáért lehetett megvásárolni, míg Lengyelország 1 százalékkal nálunk is olcsóbb volt. Szegény bolgárok, nem elég, hogy a jövedelmek tekintetében leghátul kullognak az Unióban, de bevásárlásra is többet kell költeniük nálunk, a kosár értéke ugyanis náluk az átlag 70 százaléka. Magyarország szintén az olcsó tagállamok közé tartozik, a termékkosár 21 százalékkal kerül kevesebbe az anyaországban az uniós átlagnál. A tíz legolcsóbb tagország kivétel nélkül kommunista utódállam.

A legdrágábban a dánok vásárolhatnak be, az uniós átlagérték 145 százalékáért, ami azt jelenti, hogy náluk az árak több, mint kétszer nagyobbak a mieinknél. Sajnálni azért nem kell az északi királyság lakóit, mivel az átlagkeresetük 3100 euró, vagyis hat és félszer annyit visznek haza hó végén, mint egy romániai. A kosár értéke Svédországban 24, Ausztriában és Írországban 20, Finnországban 19, Luxemburgban 17, Nagy-Britanniában pedig 11 százalékkal nagyobb a 28 tagország átlagánál.

Kifejezetten irigylésre méltó helyzetben vannak a németek és a hollandok, mert sokat keresnek, ellenben olcsón vásárolhatnak. A német árak csupán 3 százalékkal haladják meg az uniós átlagszintet, a hollandiaiak pedig 2 százalékkal az alatt vannak, úgy, hogy mindkét országban 2200 euró körüli a nettó átlagbér.

Nagy vonalakban az adatok azt mutatják, hogy minél magasabb egy adott ország életszínvonala, annál nagyobbak a fogyasztói árak. Vannak azért kivételek is, így például Málta és Ciprus az átlagnál drágábbak, bár nem rendelkeznek fejlett gazdasággal. A magyarázat a turizmus, az idegenforgalomból élő országokban ugyanis a rengeteg, javarészt pénzes külföldinek köszönhetően az árak magasabbak, mint ahogy az a gazdaság általános állapotából következne.

Kapcsolódók

Kimaradt?