Maros megyében az aszály 15 százalékát érintette a mezőgazdasági területeknek – adta hírül Liviu Timar, a Maros megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

A szakember sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a szárazság, az eső hiánya miatt 62 ezer hektárnyi területet tönkrement, ennek közel fele, 30 ezer hektár legelő. Ennek a következménye elsősorban az állattartást érinti, a gazdáknak ugyanis most is kevés takarmámny áll rendelkezésükre, sokan tartanak attól, hogy téli takarmány nélkül maradnak, ha napokon belül nem változik meg az időjárás és nem fog esni az eső.

{loadposition otp}A takarmányhiány pedig maga után vonja az állatállomány csökkenését. Több faluban a vízhiány is nagy gondot okoz, az állatoknak ha nem jut elég víz, újabb problémák adódnak.

“Az állandó szárazság miatt a tavaly már túladtunk az állatainkon. Se takarmány se víz, nehéz lenne a táplálásuk, túl sokba kerülne” – mondta a maszol.ro-nak a mezőmadarasi Czirjék Gábor. Egyre több kút marad víz nélkül és mivel a faluban még nem teljes az ivővízhálózat, más településről, illetve a falu közepén álló, még nagy vízhozamú kútból látják el magukat és állataikat az emberek. “Lassan már a növénytermesztés is ráfizetéses, hiszen az aszály mindent tönkretesz” – mondta a gazda.

A Maros megyei termelők közül azok jártak jól, akik gabonát termesztettek, mert az a melegben hamar beért és az aratásnak is hamarabb nekifogtak. Így a búzának a 70 százalékát, több mint 18 ezer hektáron sikerült learatni. A búzatermés hektáronként elérte a 2800-2900 kilogrammot.

Liviu Timar elmondta, a termőföldeken leginkább a kukorica sínylette meg az aszályt, több, mint 15 ezer hektáron, de a szója is károsult, közel kétezer, a cukorrépa ezer és a burgonya ezerötszáz hektárnyi területen.

A gyümölcsfák és a szőlő egyelőre nem károsodott a kánikula és a vízhiány miatt.