26 milliárd eurót kaptunk az Uniótól, ám az infrastruktúra még mindig fejletlen, a bérek megduplázódtak, ennek ellenére, csak a bolgárok keresnek kevesebbet nálunk, s hiába nőtt robbanásszerűen az export, az anyaország továbbra is lepipál minket.

Néhány nap híján tíz évvel ezelőtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Azóta mélyreható változásokon ment keresztül a gazdaság, melyek fényében nehezen érthető az idehaza is erősödő euroszkepticizmus, hacsak figyelembe nem vesszük a csatlakozást megelőző időszakban az átlagemberek zöme által táplált teljesen irreális várakozásokat.

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy az átlagbér szinte megduplázódott, nettó 1042 lejről 2046 lejre nőtt. Ez lényegesen több, mint amennyivel a kontinens nyugati felén nőttek a jövedelmek, de még a térségen belül is kiemelkedőnek számít, hiszen Magyarországon ugyanabban az időszakban csak 44 százalékkal lett magasabb az átlagbér.

Az euróban számított hazai átlagkereset 312 euró volt 2006-ban, jelenleg pedig 459 euró, ami 47 százalékos különbség. A látványos bérfejlesztések ellenére Románia még mindig az Uniós fizetési rangsor végén szerénykedik, nálunk kevesebbet csak a bolgárok keresnek. A minimálbér az átlagfizetésnél is nagyobb arányban nőtt, tíz évvel korábban bruttó 390 lej volt, jelenleg pedig 1250 lej. Ágazati szinten a közegészségügy áll az élen, ahol most 112 százalékkal nagyobb az átlagfizetés a tíz évvel korábbinál. Az iparban 104, a közoktatásban 65, a közigazgatásban pedig 46 százalékkal nőttek a bérek. 2006-ban a bankszektorban dolgozókat fizették a legjobban, most azonban az informatikusok állnak az élen, havi 5382 lejes átlagfizetéssel.

Messze még a portugál jólét

Az EU-integráció óta eltelt évtizedben a bruttó hazai termék (GDP) 63 százalékkal nőtt, 98 milliárd euróról 160 milliárdra. 2006 végén a magyar GDP nagyobb volt, mint a román, időközben azonban megfordult a sorrend, igaz, ez nem világrengető szenzáció, lévén, hogy Románia lakossága nagyjából duplája Magyarországénak. A vásárlóerőhöz arányított egy főre eső GDP nálunk az EU-s átlag 57 százalékát teszi ki, míg például Portugáliában a 77, Magyarországon pedig a 68 százalékát, ami azt mutatja, hogy a gazdasági fejlettség és a jólét tekintetében még mindkét állam jócskán előttünk jár. Az érem másik oldala, hogy tíz éve a hazai mutató az Uniós átlagnak még csak a 41 százalékán állt, a növekedés tehát tekintélyes. Az infláció mértéke szintén pozitív irányba mozdult el, a 2006-os 6,5 százalékról 0 százalék körüli értékre.

Ömlik a pénz Brüsszelből

A külföldi beruházások volumene szinte megduplázódott. 2007 januárjáig 34 milliárd euró áramlott az országba beruházások formájában, ez időközben 64 milliárdra nőtt. Az export tekintetében még nagyobb, 110 százalékos a fejlődés. Tíz évvel ezelőtt az éves kivitel értéke 25,9 milliárd euró volt, napjainkban azonban már 54,6 milliárd. A külkereskedelmünk ennek ellenére továbbra is deficites, mivel a behozatal is nőtt, 37,7 milliárd euróról 63 milliárd euróra, igaz, a hiány csökkenőben van. Az export struktúrája is átalakult, a jelentős külföldi beruházások eredményeként a járművek, gépek és berendezések aránya 22 százalékról 47 százalékra nőtt. A fő kereskedelmi partnereink Németország, Olaszország, Franciaország és Magyarország, ahová most nagyságrendekkel többet exportálunk, mint a csatlakozás előtt: az olasz kivitel meghatszorozódott, a német és a francia megtízszereződött, a magyar pedig meghúszszorozódott. Elszállnunk azért nem indokolt az ország exportteljesítményétől, Románia ugyanis továbbra is kis pont a külkereskedelem világtérképen. A legfrissebb globális adatok 2014-ből származnak, mikor is a mi világkereskedelmi részesedésünk 0,35 százalék volt, míg a szlovákoké 0,39, Magyarországé 0,53, a cseheké pedig 0,73 százalék.