Az idei költségvetés a legfontosabb napirendi pontja a Nemzetközi Valutalap (IMF) kedden Bukarestbe érkező küldöttsége és a kormány közötti tárgyalásoknak. A tét pedig a miniszterelnök számára óriási: az IMF hozzáállásán múlik, hogy be tudja-e tartani a választási kampányban tett ígéreteit.

A kormány mozgástere meglehetősen szűknek ígérkezik, annál is inkább, mert a washingtoni pénzintézettel kötött szerződés márciusban lejár, Victor Pontáék pedig újabb elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást szeretnének aláírni a valutaalappal. Ez lenne a biztosítéka ugyanis annak, hogy keresettek maradnak román állampapírok, így a kormány alacsony kamattal tud kötvénykibocsátással pénzhez jutni a nemzetközi pénzpiacokról – magyarázta a maszol.ro-nak Lakatos Péter, az Állami Számvevőszék vezetőtanácsi tagja.

„A Ponta-kabinet számára ezért fontos az IMF-vizit, ugyanakkor tartanak ettől a látogatástól. Ha nem úgy táncolnak, ahogy a valutaalap húzza, szó sem lehet újabb szerződésről" – fogalmazott a szakember.

Lakatos szerint az IMF feltételeinek betartása a kormány választási ígéreteinek betartását veszélyezteti. Megtörténhet ugyanis, hogy a valutaalap nem ért majd egyet az idei költségvetés-tervezettel, mert a beígért minimálbér- és nyugdíjemelés növeli a deficitet. Emellett az IMF az átalányadó tervezett bevezetését is megvétózhatja. Lakatos szerint azért, mert az új adónemet bevezetésük előtt legalább fél évvel be kell jelenteni. „A költségvetés nem is számolhat az átalányadóval, mert a büdzsét csak már létező törvényekre lehet alapozni. Ráadásul bevezetésének olyan költségei vannak, hogy drágább lesz a leves, mint a hús" – magyarázta a szakember.

Pontáéknak Lakatos szerint fejtörést okozhat az államosított ingatlanok restitúciójának kérdése, ugyanis a visszaszolgáltatás nagyon megterhelheti a költségvetést. „Ezt valamilyen formában rendezni kell, mert Románia erre már többször is felszólítást kapott" – jelentette ki. Emellett a hazai bíróságok is pénzösszegek kifizetésére kötelezte a román államot bizonyos társadalmi kategóriák számára. Így például a kormánynak vissza kell fizetnie a nyugdíjasoktól tavaly jogtalanul elvett egészségbiztosítási hozzájárulást.

A szakember úgy véli, az új szerződés megkötését veszélyezteti, hogy elmaradások vannak az állami vállalatok privatizációja terén, hiszen a román kormány többször elhalasztotta különböző vállalatok kisebbségi vagy többségi részvénycsomagjának eladását.

Lakatos szerint nehéz lesz a kátyúból kimozdítani idén a román gazdaságot. Kijelentését arra alapozta, hogy tavaly a gazdaság nagyot esett vissza, és az évet nagyon sok vállalkozás nullszaldóval vagy veszteséggel zárta. „Ezért az a pluszérték-kreálás, ami a növekedést lehetővé teszi, idén már nincs" – magyarázta.

Romániának jelenleg 5,2 milliárd euró értékű hitelszerződése van, ebből 3,6 milliárd eurót az IMF biztosít. A 2011-ben megkötött elővigyázatossági szerződés tavasszal jár le. Ha sikerül újabbat kötni, akkor Románia számára ez már a harmadik hitelmegállapodás lenne, miután 2009 és 2011 között 20 milliárd euró, többoldalú, nemzetközi készenléti hitelmegállapodás volt érvényben.