Nagyon sok fiatal, vállalkozó kedvű gazdának veszik el a kedvét a támogatásokra kiírt pályázatok teljesíthetetlen követelményei. Tánczos Barna vidékfejlesztési szakpolitikus szerint azonban Székelyföldön érdemes gazdálkodni, és az RMDSZ-nek vannak elképzelései ennek ösztönzésére.

Csilip Árpád mindössze 22 éves, de már sikeres gazdaságot működtet a Csíkszeredához tartozó Csibában. Szarvasmarhákat tart, jelenleg 22-t, azonban hamarosan újabb 10 húsmarhával bővül az állománya, a magyar kormány által a fiatal vállalkozóknak meghirdetett pályázaton nyert vissza nem térítendő támogatásnak köszönhetően. A siker természetesen nem jön egyik napról a másikra. A fiatal gazda a családban szerette meg a szakmát, de szakirányú egyetemi végzettsége révén még hozzáértőbben foglalkozik a mezőgazdasággal.

„Természetesen bennem is felmerült az érettségi után, hogy külföldön keressem a boldogulásomat. Nem is tűnt rossz ötletnek, hiszen jelenleg hat barátom dolgozik külföldön, ráadásul a barátnőm is Németországban dolgozik. Én azonban túl korán fogtam neki a gazdálkodásnak, ezért nem volt szívem mindent itt hagyni. Az tény, hogy itthon kevesebb pénzért sokkal többet kell dolgozni, azonban ebben a munkában mindennapi öröm, hogy saját magamnak csinálom. A munkaidőt is én osztom be, gyakran megtörténik, hogy reggel 6 órától este 10-ig dolgozom” – avatott be a csíkszeredai fiatal gazda.

A külföldi pályázatok jobbak

Meglátása szerint számos jó pályázati lehetőség kínálkozik a fiatal, vállalkozó kedvű gazdák számára, azonban ezek közül inkább a külföldieket dicséri. Az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) fiatal mezőgazdasági vállalkozók számára kiírt 6.1-es pályázata például nagyon jó támogatást ígért 2016-ban is, azonban a Csilip Árpád szerint a pályázati követelmények teljesíthetetlenek.

„Csíkszeredából például körülbelül százan pályáztunk az idei kiíráson, és ha jól tudom, egyetlen fiatal gazda nyert. Ha ez így van, akkor szerintem a pályázati kiírással van baj. Mondok egy példát is. Van olyan pályázati követelmény, hogy a trágya tárolását meg kell oldani. De azt sehol nem szögezik le, hogy milyen szabvány alapján. Így aztán, amikor egy ilyen kiíráson összeállítjuk a dokumentációt, külföldi példákból próbálunk trágyatárolóra példát keresni, mert román előírásokban nem szerepel semmi, egyszerűen csak követelik a létét. Csak annyit határoznak meg, hogy a létesítménynek 70 méter távolságra kell lennie a pataktól, folyótól, illetve legkevesebb 50 méterre a lakóépületektől. Sokan a hasonló kikötések miatt nem is pályáznak” – magyarázta a fiatal gazda.

Tánczos: érdemes vállalkozni

Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ vidékfejlesztési szakpolitikusa szerint is sok tennivaló van még ezen a téren, hiszen ezek az akadályok nagyon sok fiatal vállalkozó kedvű gazdának veszik el a kedvét.

„Az elmúlt években azon dolgoztunk – és ezen a jövőben sem akarunk változtatni –, hogy minden lehetséges információt elhozzunk Bukarestből, függetlenül attól, hogy hazai vagy uniós támogatásokról van szó. Érdemes vállalkozni, érdemes kihasználni a lehetőségeket. Az RMDSZ azt javasolja, hogy a kormány 50 ezer euróval és háromévi adómentességgel támogassa a családi gazdaságokat, ez helyenként már működő program bővítését jelenti, tehát nem légből kapott ötlet. A célunk az, hogy négy év alatt 2000 új, erdélyi magyar mezőgazdasági vállalkozás jöjjön létre” – jelentette ki Tánczos Barna, aki az idei választásokon újra indul a szenátori székért.   

Olyan vidék építésében látja Tánczos a sikeres jövő kulcsát, ahová érdemes a most külföldön dolgozó fiataloknak hazatérniük, ahol az infrastruktúra, az út, a víz, csatorna, a gáz és a megfelelő és minőségi oktatási rendszer is biztosított. Összességében tehát a városi életminőséghez hasonló körülményeket, és vállalkozóbarát környezetet kell teremteni. 

Telekkönyvezési hercehurca

A telekkönyvezési hercehurca rendezésével kapcsolatban a szenátor bizakodó, ugyanis Csík környékén már megtették az első fontos lépéseket. A legjobb példa erre Csíkszentkirály, ahol nemrégiben fejezték be az összes terület parcellázását, innen pedig már csak egy lépés a telekkönyvezés: néhány hónap múlva több mint 17 ezer parcellát telekönyveznek.

Az alcsíki település ezt világbanki pályázaton keresztül valósította meg, de vannak más sikerre vezető lehetőségek is, erre Farkaslaka község a jó példa, ahol több mint ezer hektárt készítettek elő telekkönyvezésre – hívta fel a figyelmet Tánczos Barna. Hozzátette, az Országos Telekkönyvezési Program lehetővé teszi, hogy itthoni forrásokból induljon el a telekkönyvezés, ezt parcellánként 60 lejjel támogatják.

Az RMDSZ azt szorgalmazza, hogy az állam a bontsa fel a 2017. január 1-jéig szóló telekkönyvezési határidőt, és ne ijesszenek rá a gazdákra. Ez azért fontos, hogy az uniós területalapú támogatások folyósítását ne a telekkönyvekhez kössék.