Újabb kölcsönök felvételével, a beruházások csökkentésével, esetleg új típusú adók bevezetésével próbálja meg átvészelni a kormány a 2013-as évet, amelynek egyik legnagyobb megpróbáltatása a nemzetközi hitelezőktől felvett kölcsön első nagyobb összegű részletének törlesztése lesz – vélekednek a HotNews és a ziare.com által megkérdezett gazdasági elemzők.

A két portál az idei költségvetés csütörtök este nyilvánosságra hozott adatairól kérdezett meg szakértőket. Victor Ponta miniszterelnök ismertetőjében emlékeztetett arra, hogy Romániának 2013-ban 5,1 milliárd eurót kell visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak a 2009-ben felvett hitelből. A szakértők az uniós alapok alacsony lehívási aránya, a külföldi befektetők távolmaradása és az adóbehajtás rossz hatékonysága miatt idén adóssággörgetésre számítanak.

E megoldásnak kedvez, hogy az utóbbi időben keresettek a román állampapírok a nemzetközi pénzpiacokon. „Az ország manapság jóval kedvezőbb kamatokkal jut hozzá kölcsönökhöz, ezért a kormány újabb hitelekhez fordul, hogy az IMF-adósság idei részletét törlessze” – mondta Radu Ciofu, a Transilvania Capital pénzügyi elemzője. Szerinte ezt Victor Pontáék viszonylag kockázatmentesen megtehetik, mert Románia eladósodottsága még mindig alacsony, a GDP 34 százaléka.

Hasonlóan vélekedett Marian Dusan, Romanian Business Accelerator elemzője is. A szakértő emellett úgy véli, a Ponta-kormány nemcsak a nemzetközi pénzpiacról felvett újabb kölcsönöket használhatja adósságtörlesztésre, hanem a magától az IMF-től kapott esetleges újabb hitelt költheti erre a célra.

Mit mutatnak az adatok?

Victor Ponta csütörtök esti ismertetője szerint az ország idénre várható költségei (az IMF-nek fizetendő hitelrészleten kívül) tavalyhoz képest 3,5 milliárd euróval nőttek.

A többletkiadások a következő tételekből állnak:

- a nyugdíjak négy százalékos emelése – 500 millió euró;

- a nyugdíjasoktól jogtalanul elvett egészségbiztosítás visszafizetése – 100 millió euró;

- a közalkalmazotti bérek levágások előtti visszaállítása – 1,1 milliárd euró;

- a gyógyszerszámlák legtöbb hatvan napon belüli kifizetése – 800 millió euró.

A többletkiadásokat a következő tételekből fedeznék:

- a költségvetés bevételi oldalának 1,8 százalékos növekedése;

- kiadáslefaragások és újabb költségvetési források bevonása;

- az adóbehajtás hatékonyságának növelése és a feketegazdaság felszámolása;

- átalányadó bevezetése;

- környezetvédelmi bélyegilleték bevezetése;

- a minimálbér emelése.

Cristian Pantazi elemző szerint a kormány légvárakat épít. A HotNews gazdasági újságírója realistának tartja az 1,8 százalékos bevételnövekedésről szóló prognózist, ám emlékeztett arra, hogy – bármennyire is realistának tűntek – az eddig kormányok becslései sem váltak be szinte soha.

Pantazi a beharangozott kiadáscsökkenést sem tartja meggyőzőnek. Szerinte néhány száz kormánytisztviselő elbocsátása nem lesz jelentős hatással a költségvetésre. Nem hisz az állami vállatok bejelentett átszervezésében sem. Rossz jelnek tartja e tekintetben az idei év első botrányát: kiderült, hogy a Hidroelectrica frissen kinevezett vezetőjének magáncége szerződésben áll az állami óriásvállalattal, és ebben a miniszterelnök nem talál kifogásolnivalót.

Az „újabb költségvetési források bevonása” tételt homályosnak, számszerűsíthetetlennek nevezi Pantazi, aki szerint az adóbehajtás hatékonyságnövelése sem sikerült az eddigi kormányoknak. Az átalányadó és a környezetvédelmi bélyegilleték még csak terv, a minimálbér növelése pedig valóban segítene a költségvetésen, ám sérti a munkaadók érdekeit.

„A többletkiadások fedezete tehát egyelőre ködbe vész. Emellett a Ponta-kormány által megnevezett források bármelyikét megvétózhatja a Nemzetközi Valutalap” – véli az elemző, aki szerint a miniszterelnök számára egyetlen megoldás kínálkozik, ha túl akarja élni ezt az évet: pénzt kell elvonnia az idei befektetésekre szánt 7,8 milliárd euróból.