2200 liter italt főz havonta két kolozsvári házi sörfőzde, de a tulajdonosok a piac rohamos bővülésére számítanak.

A hazai sörpiacot több mint két évtizeden keresztül néhány multinacionális nagyvállalat, csekély számú kivételtől eltekintve kétes minőségű termékei uralták, az ínyenceknek meg ott volt a hipermarketek gazdag, illetve a kocsmák felettébb szegényes importáru-kínálata. Az ipari sör erdélyi monopóliumát az Igazi Csíki Sör törte meg, röviddel utána pedig egy temesvári manufaktúra, a Clinica de Bere jelent meg a piacon. Kolozsvár a közelmúltig fehér foltnak számított, aztán gyors egymásutánban két sörfőzde is színre lépett.

A Hophead Brewingot tavaly novemberben nyitotta meg egy kolozsvári-macedón házaspár, Dana Marmorstein-Jovik és Darko Jovik. Végzettségüket tekintve nem élelmiszeripari szakemberek, a házi sörfőzést az Egyesült Államokban kezdték el, ahol ennek hatalmas kultusza van. Darko Jovik fél éven át dolgozott egy chicagoi sörfőzdében, azonban a valódi tudást önerőből, folyamatos kísérletezés révén szerezték meg. Hogy piacra dobhassák az első sörüket, kilenc hónapot kilincseltek a szükséges engedélyekért. Havi 400 literrel indítottak, jelenleg 1200 liter a havi termelési kapacitás, amit januárra 1600-ra szeretnének feltornázni. Öt, ale jellegű terméket gyártanak állandó jelleggel, néhányat pedig szezonálisan, valamennyi saját recept alapján készül. “Napi 14 órán át dolgozunk, alkalmazottunk nincs, hogy a lehető legalacsonyabban tudjuk tartani az árat” – nyilatkozta a Maszolnak az autodidakta sörfőző mester.

A Hophead termékei javarészt kolozsvári lokálokban találhatók meg, de forgalmazza őket egy bukaresti webáruház és egy söröző is. Legnépszerűbb sörük az AutoPilot fantázianevű világos ale, de keresett az Immigrant és az Opium is. Sok ügyfelük nem rest elmenni a monostori társasház földszintjén működő manufaktúráig a kedvenc italáért. “Jó alapanyagok, szenvedély és kis mennyiség” – határozza meg a minőségi kézműves sör ismérveit Dana Marmorstein-Jovik. Véleménye szerint a hazai piac még gyerekcipőben jár, tíz évre van szükség, hogy elérje a telítettség állapotát.

Fejlesztenék a sörkultúrát

A Bere a la Cluj idén júniusban jelent meg a piacon. A cégnek három társtulajdonosa van, egy jogász, egy közgazdász és egy sörmester, Vígh Ferenc, Dezső Péter és Tankó György személyében. A sört, havi 1000 litert, egyelőre Etyeken főzetik, de előreláthatólag november folyamán beindul a termelés a vállalkozás saját, Bácsi úti manufaktúrájában. A kínálatot három termék alkotja: egy ale, Phaza Lunii, egy porter, Gaura Neagro és egy special bitter, Ursa Amaro. Az, hogy mindhárom márkanevet az asztronómia ihlette nem véletlen, a cég dizájnere ugyanis a képzőművészeti egyetem után az űrkutatást is elvégezte.

Mivel a kézműves sörök élvezete bizonyos szintű sörkultúrát feltételez, ami pedig nálunk nemigen létezik, a Bere a la Cluj rendszeresen szervez sörkóstolókat. A kolozsváriak nagyon receptívek, az egyik kóstolón annyian gyűltek össze, hogy be sem fértek a terembe. „Az egyik kliensünk panaszkodott, hogy vízízű a sörünk. Kiderült, nem tudja, hogy a fekete sört nem hidegen, hanem 8-10 fokosan kell inni, mert csak úgy jön ki az aromája” – meséli Vígh Ferenc. Ugyancsak a sörkultúra színvonalát emelendő, a vállalkozás felajánlotta minden, a termékeiket forgalmazó lokálnak, hogy ingyenes zártkörű kóstolót és képzést tart a pincérek számára.

A Bere a la Cluj sörei 13 kolozsvári étterem és bár itallapján szerepelnek, de megvásárolhatók Nagybányán és Marosvásárhelyen, valamint az ország egyik legjobb sörözőjében, a bukaresti 100 de beri-ben. A termelést fokozatosan havi 4000 literre szeretnék emelni, s ezzel párhuzamosan megjelenni egyre több városban. A három magyar vállalkozó söreivel egy kis multikulturalitást is megpróbál becsempészni a köztudatba, az üvegeken ugyanis Kolozsvár neve magyarul és németül is fel van tüntetve.