Energiapiac: a szolgáltatók jobban járnak, mint a fogyasztók
Konzervatívak a hazai elektromos energia fogyasztók, 8,6 millió háztartás közül kevesebb, mint 11 ezer választott alternatív szolgáltatót.
Ha csak minimális mértékben, 4,5 százalékkal, de csökkent a villanyáram ára a piac 2013-ban bekövetkezett liberalizálása óta. A hatályos szabályozás értelmében a szolgáltatók a fogyasztók által felhasznált elektromos energia 70 százalékát számlázhatják piaci áron, míg 30 százalékát az Országos Energiaár-Szabályozó Hatóság (ANRE) által megállapított, a piaci árnál alacsonyabb tarifával. 2018 január 1-tól életbe lép a teljes liberalizáció, vagyis a fogyasztók a teljes energiamennyiséget piaci áron fogják fizetni.
Az áramszolgáltatóknak kedvez a liberalizáció
A liberalizáció igazi nyertesei mostanáig nem a háztartási fogyasztók, hanem a forgalmazók. Az elektromos energia és a földgáz tőzsdéjének szerepét betöltő OPCOM adatai szerint 2013-ban a termelők egy MWh áramot 35 euróért értékesítettek, 2016 első hat hónapjában azonban már csak 30 euróért. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók 15 százalékkal olcsóbban jutnak az áramhoz most, mint három évvel ezelőtt, vagyis az alacsonyabb lakossági ár ellenére 10 százalékkal nagyobb a bruttó profitjuk.
A piac liberalizálásának következtében a szolgáltatók eltérő árakon vásárolják az energiát a termelőktől, ami a számlák értékében is megmutatkozik. A Moldvában áramszolgáltatóként is működő EON 13,6 százalékkal drágábban vásárolja az energiát, mint a déli országrészt ellátó Enel Energie Muntenia, ezért aztán Havasalföldön a fogyasztói tarifa is alacsonyabb.
Nem sietnek szolgáltatót váltani a fogyasztók
A hagyományos szolgáltatók mellett megjelent egy sor alternatív szolgáltató is. Jelenleg 174 cég rendelkezik áramszolgáltatási engedéllyel, ezek egy része kizárólag ipari fogyasztókkal dolgozik, mások háztartásokkal is. Ez utóbbiak egyike a nagyváradi Teszári Zoltán tulajdonában levő RCS&RDS kábeltéve- és mobiltelefon szolgáltató, mely aktív az erdélyi piacon.
Mostanáig a hazai fogyasztóknak csak elenyészően kis százaléka váltott áramszolgáltatót, ám szakértők szerint az elkövetkező időszakban ez a szám rohamosan fog nőni. 2014 végéig a 8,6 millió háztartási fogyasztó közül csupán 1333 választott áramszolgáltatót a szabadpiacról, ám 2015 végére már 10 765-en voltak. A háztartási fogyasztás a teljes hazai elektromos energia fogyasztás 20 százalékát adja, s várhatóan az alternatív szolgáltatók egyre nagyobb energiát fektetnek majd abba, hogy ügyfelek tömegeit csábítsák magukhoz.
Romániában viszonylag olcsó a villanyáram, az Eurostat adatai szerint Európában csak nyolc olyan ország van, ahol a háztartások kevesebbet fizetnek érte, mint nálunk. Idehaza 0,1263 euró/kWh a tarifa, míg a legkevesebbet Albániában kell kiadni rá, 0,0824 euró/kWh-t. Albánia esetében ez nem is meglepő, lévén a kontinens egyik legszegényebb országa, azonban négy olyan EU-tagállam is van, ahol az átlagbér nagyobb, az áram ellenben olcsóbb, mint nálunk: Málta (0,1257 euró/kWh), Litvánia (0,1231 euró/kWh), Észtország (0,1208 euró/kWh) és Magyarország (0,1114 euró/kWh). Az elmúlt három évben Norvégiában és Magyarországon alakult leginkább kedvezően az elektromos energia háztartási ára, ahol is 20,6, illetve 20,3 százalékkal csökkent.
.jpg)
