Az autóipar a román külkereskedelem motorja
Másfél milliárddal több bevételt hozott idén a jármű- és járműalkatrész kivitel, mint tavaly, aminek hatására látványosan javult a külkereskedelmi mérleg.
Jó esély van rá, hogy az elmúlt évtized messze legkisebb külkereskedelmi mérleghiányát érje el a román gazdaság. Ez elsősorban két ágazat, az autóipar és az informatikai szolgáltatások által elért kiválló exporteredményeknek tudható be.
A javak külkereskedelme terén összességében idén sem brillíroztunk, az év első hat hónapjában a behozatal értéke 4,50 milliárd euróval volt több, mint az exporté. Ennél gyengébb mutatója a térség egyetlen uniós tagállamának sincs, Bulgária esetében csak 1,10 milliárd euró a mérleghiány, míg Magyarország 4,10, Lengyelország 4,20, Csehország pedig 10,90 milliárd eurós plusszt ért el. Az autóipar ellenben kifejezetten jól teljesített, ugyanis 12,69 százalékkal nagyobb értékben (13,58 milliárd euró) exportáltunk az év első hat hónapjában gépjárműveket és alkatrészeket, mint 2015 első félévében. Az üzemanyagok, illetve különféle alapanyagok kivitele ugyanakkor hatalmas mértékben, 25,52 és 21,80 százalékkal visszaesett.
A javak külkereskedelmében keletkezett hiányt nagymértékben ellensúlyozták a szolgáltatások, melyek az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint kifejezetten jónak mondható, 2,92 milliárd eurós többletet termeltek. A legtöbb pénz, 2,38 milliárd euró, fuvarozásból folyt be. Az informatikai szektor hat hónap leforgása alatt 1,32 milliárd eurót hozott a nemzetgazdaságnak, 4,27 százalékkal többet, mint 2015 azonos időszakában, ami a legnagyobb arányú növekedés a szolgáltatások terén. A Román Nemzeti Bank statisztikái azt mutatják, hogy egy évtized leforgása alatt a külföldön értékesített informatikai szolgáltatások és a határon túli ügyfelek megbízásából végzett fuvarozás értéke kereken megduplázódott. A szinte 3 milliárd eurós mérlegtöbblet régiós szinten is jónak számít, ennél többet, 5,55 milliárd eurót, csak Lengyelország produkált, megelőzzük ugyanakkor Magyarországot (2,52 milliárd euró) Csehországot (1,39 milliárd euró). A szolgáltatások terén mutatkozó többlet ellenére az összesített mérleg hiányt mutat, 1,59 milliárd euró értékben. A viszgált országok közül rajtunk kívül csak Bulgáriában negatív előjelű a külkereskedelmi egyenleg, a legjobban pedig Csehország áll, 12,29 milliárd eurós többlettel, de Magyarország is figyelemreméltó értékű, 6,62 milliárd eurós plusszal zárta az első félévet.
A féléves 1,59 milliárd eurós mérleghiány ugyanakkor reménykeltő, lévén, hogy 2015-ben a külkereskedelem teljes éves szaldója 8,3 milliárdos hiányt mutatott. Az idei eredmény, egyelőre legalábbis úgy tűnik, nem csak ennél lesz lényegesen jobb, hanem az elmúlt 11 év távlatában is rekordot jelent majd. A 2006 és 2015 közötti időszakban 2013-ban volt a legalacsonyabb a külkereskedelmi mérleghiány, 5,8 milliárd euró, a legnagyobb, 23,5 milliárdos deficitet pedig a 2008-as év jelentette.
Az idei első félévben a teljes román export 35,99 milliárd eurót tett ki, míg tavaly az éves kivitel 69 milliárd euró volt.