Megvagyunk az orosz gáz nélkül

Majdnem négy hónapja kizárólag hazai forrásokból fedezzük a gázfogyasztást. A fűtési szezonban valószínűleg ismét rá leszünk szorulva az oroszokra, ám az energiafüggőségünk csökkenőben van.

Egyre kevesebb energiahordozót termelünk ki idehaza, ennek ellenére mind kevésbé függünk az importtól. A kizárólagos romániai gázszállító Transgaz által közzétett információk szerint 2016 április 1. és június 30. között egy gramm földgázt sem importáltunk, s július folyamán valószínűleg szintén nem szorolunk behozatalra. 2006-ban még az ország gázszükségletének 30 százalékát voltunk kénytelenek külföldön beszerezni, tavaly azonban már csak 2,3 százalékot. Ez határozottan jótékony hatással volt a külkereskedelmi mérleg alakulására, ugyanis 2015-ben csak 51,8 millió dollárt fizettünk Oroszországnak a gázért, szemben a 2008-as csúcsfogyasztásért lepengetett 1,6 milliárddal. A számla ilyen drámai mértékű csökkenéséhez természetesen a kőolaj és a földgáz világpiaci árának zuhanása is kellett. A belföldi energiaárakat felügyelő ANRE legfrisebb jelentése szerint tavaly átlagosan 292,5 dollárt fizettünk ezer köbméter gázért, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb árszintje.

A belföldi termelés annak ellenére fedezi egyre nagyobb mértékben a fogyasztást, hogy tíz év leforgása alatt 10,4 millió tonna kőolajnak megfelelő szintről 8,6 millió tonnára esett vissza. A gazdaság energiaéhsége azonban még ennél is nagyobb léptékkel csökkent: a válság kirobbanásának évében a hazai vegyipar még 3 milliárd tonna földgázt égetett el, tavaly azonban már csak 1 milliárd tonnát. A lakossági fogyasztás növekedése nem volt képes ezt kompenzálni, bár jelenleg egy romániai háztartás átlagban kétszer több energiát használ egy év leforgása alatt, mint a rendszerváltás utáni első évben. Ugyanakkor a gazdaság struktúrája alapvető változáson ment át, a szolgáltató szektor rohamléptekkel fejlődött, míg az ipar visszafejlődött, előbbinek pedig sokkal kisebb az energiaigénye.

Az elkövetkező években minden bizonnyal még kevésbé leszünk rászorulva az orosz gázra és kőolajra, mivel folyamatosan bukkannak új hazai lelőhelyekre. A szászmedgyesi székhelyű Romgaz a közelmúltban jelentette be, hogy Buzău megyében 20 millió tonna kőolajnak megfelelő mennyiségű szénhidrogén lelőhelyet tárt fel. Ez jelentős mennyiség, figyelembe véve, hogy Románia 2015-ös éves fogyasztása 10 millió tonna kőolaj volt.

A Petrom és az amerikai ExxonMobil egy ennél lényegesen gazdagabb, 100 milliárd köbméteres lelőhelyre talált a Fekete-tengerben. Mivel mélytengeri lelőhelyről van szó, ennek a kitermelése jelenleg nem volna kifizetődő a gáz alacsony világpiaci ára miatt.

A romániai energiapiac átalakulásának egy másik kedvező aspektusa, hogy tavaly az idehaza előállított energia 26,27 százaléka származott megújuló forrásokból. Ezzel túlszárnyaltuk az eredeti célkitűzést, az Európai Unió felé ugyanis azt vállaltuk, hogy a zöld energia aránya 2020-ra éri majd el a 24 százalékot.

Kimaradt?