A spanyol és olasz problémák felerősödésével párhuzamosan egyre több vészjósló hang jelenik meg Európa jövőjéről. Az euróövezet döntéshozóinak határozott lépéseket kellene tenniük, hogy megszűnjön a véget nem érő európai válság képzete - vélekednek vezető közgazdászok, akiket a portfolio.hu idéz.

Az eurózóna adósságválsága olyan kritikus pontjához érkezett, hogy a döntéshozóknak már csak rendkívül kevés idejük marad a megoldásra - fejtette ki a CNBC-nek nyilatkozva Jim O'Neill, a Goldman Sachs alapkezelő elnöke.

„Megérzéseim szerint legfeljebb két éve maradt hátra az eurózónának a jelenlegi formájában, de a valóságban még rövidebb lehet ez az idő" - figyelmeztetett a Goldman vezető embere, aki emlékeztetett: az olasz és a spanyol kötvényhozamok rendkívül gyorsan emelkedtek az elmúlt időszakban. Ezek alapján úgy véli, hogy a nyarat nem ússzuk meg súlyos következmények nélkül.

Megítélése szerint az egész euróövezet lassan képtelen lesz ellátni funkcióit, miközben a vezető uniós döntéshozók nem hoznak határozott intézkedéseket.

{loadposition otp}A monetáris uniós a korábban létrehozott formájában nem működik." Vagy Európa Egyesült Államok lesz belőle vagy nem, de valamit biztosan kezdeniük kell ezzel a kérdéssel" - nyilatkozta a gazdasági hírcsatornának a Goldman Sach alapkezelőjének elnöke, aki annak idején megalkotta a BRIC szóösszetételt a legnagyobb feltörekvő gazdaságokra.

„Az euróövezet 17 országának vezetői végre el kellene köteleződjenek a szorosabb integráció felé, ami sajnos nem valószínű és a piacok a következő lépéseket is elégtelennek fogják értékelni" - vetítette előre a szakember, aki szerint a piacok most egy szinte tartós katasztrófát jósolnak.

Az eurózóna gazdasági katasztrófával néz szembe, hacsak a pénzügyileg erősebb tagállamai és jegybankja nem vállal nagyobb részt a térség adósságából - írja a Reuters hírügynökség vezető közgazdászok véleményére alapozva.

„Úgy gondoljuk, hogy Európa alvajáróként halad egy katasztrófa felé. Egy véget nem érő válság, valamint a sorozatban ledőlő dominók képzetét meg kellene fordítani" - írta legutóbbi jelentésében az Institute New Economic Thinking (INET), amely mögött ott áll Soros György neves befektető.

Javaslataik között szerepel a régió adósságának részleges "közösségiesítése" (például egy eurókötvény formájában, amit viszont Berlin ellenez), valamint egy nemzetek feletti pénzügyi felügyelet létrehozása. Azt is sürgetik, hogy az Európai Központi Bank végső hitelezővé váljon hosszú távon az államok számára.

A jelenlegi válság megoldása egy nyer-nyer helyzetet jelentene mind a hitelező, mind az adós országok számára, ám a bizalom hiánya ezt nem segíti elő - vélekedik a 17 közgazdász.