A digitalizációról tartottak előadásokat szakemberek szombaton délután a Szent György Napokon, arról beszélve, mit jelent Székelyföld vonzatában, hogyan érinti a vállalkozókat, az IT-seket a digitalizáció, miként lehet felzárkózni.

Bodosi Imre, a Hamor Soft tulajdonosa elmondta, 25 év ügyviteli szoftvert fejlesztenek, húsz céggel dolgoznak együtt. Mint kifejtette, a digitalizáció azért került ismét divatba, mert újfajt megközelítés jött be a köztudatba: a digitális tartalmakat integráljuk ma, ez inkább internet alapú fejlesztés már, mint a hagyományos digitalizáció. Ez teszi lehetővé, hogy vállalatok kiterjesszék a határaikat és beépüljenek a környezetükbe, hangzott el, így a cégek egyre szorosabb kapcsolatba kerülhetnek partnereikkel, ügyfeleikkel. A digitális határok kiszélesedtek – mondta Bodosi.

Megemlíthetők a közösségi médiák, portálok, blogok ebben a folyamatban, ezek nem egyirányba szólják az információt, hanem a visszajelzésre és egymással párbeszédre ügyfeleket is bekapcsolják a folyamatba. A felhőszolgáltatás szintén fontos: ezek a mobileszközökkel együtt biztosítják, hogy gyakorlatilag mindenhonnan elérhetővé váljanak olyan programok és információk, amelyekkel a vállalatok rendelkeznek.

Kerekes Péter, a Nokia munkatársa arról  beszélt, naponta jönnek szembe velünk hype-ok, azaz divatos, felkapott dolgok, de nem mindig van mögöttük tartalom. A digitalizációval hasonló a helyzet: előbb a tartalommal kell foglalkoznunk, aztán a megoldásokkal. A kérdés az, hogy a rengeteg adattal, ami rendelkezésünkre áll, mit kezdjünk?

Akinek lehetősége van, felépít egy big data rendszert, hatalmas szerver-farmmal, de a fontos az, hogy tudjuk, mire is használhatjuk fel mindezt. Adatbányászokat alkalmazunk, és néhány hónap múlva derül ki, hogy mindezt hogyan hasznosíthatjuk, de közben ez a folyamat sok pénzbe került. Ez a hagyományos út, míg a Nokián belül a termékvonalon, amelyet ő vezet, az operátor ügyfeleknek azt tanácsolják viszont, hogy előbb döntsék el, merre akarnak menni, hiszen lehetőség bőven van.

Kilátások, remények

Szinte bármilyen szempontból vizsgáljuk a legjobb helyi vállalkozásokat, az első tízben több is van, amelyik helyi alapítású, mondta el Kovászna Megyei Iparkamara elnöke, Édler András. Kifejtette ugyanakkor, a rendszerváltás óta összesen százmillió euró külföldi tőke áramlott be a megyébe, erre rájött százötven millió euró, amit a Schweighofer fektetett be. A gazdaság fejlődik a megyében, mondta, és próbálkoznak is minél több befektetést vonzani.

A megye gazdaságára jellemző a könnyűipar, de meg kell találni azokat az alternatívákat, ahol jobb bérekért lehet dolgozni. A megyének jól képzett munkaereje és jó elhelyezkedése van, ezt viszont a befektetőknek meg is kell fizetniük, hangzott el.

Mivel a közelben nincs szennyező ipar, a biogazdálkodásra lehetne hangsúlyt fektetni, ezért jól fizetnek nyugaton. A krumplitermelés is fontos húzóág, de meg kell találni a megfelelő feldolgozási lehetőségeket, hogy azokat értékesítsék a vállalkozók, mondta Édler András. A turizmusban elindult egy jó folyamat, kezdték felfedezni például a szép kúriákat, ezeket viszont a turistákkal tudatni kell. Az IT-szektor szintén fontos, és bár Sepsiszentgyörgy kicsi, versenyezhet a nagyokkal. Számos érdekes kezdeményezés van, a start up kultúrát, az innovációt próbálják elterjeszteni, hangzott el.