Az európai uniós új tervezési időszak prioritásai, a hamarosan meghirdetésre kerülő pályázati kiírások, valamint a regionális és közigazgatási reform – ezeket a témákat vitatta meg az RMDSZ Gazdasági Tanácsa pénteki ülésén, Kolozsváron.

Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ-re váró kihívásokról beszélt, többek között az újból napirendre kerülő közigazgatási reformról. Hangsúlyozta, a 2014–2020-as európai uniós tervezési időszak jelentős késéssel, gyakorlatilag csak most indul be, ezért az RMDSZ által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési terv megvalósítására is most nyílik lehetőség.

Be kell azonosítani azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek pénzforrást biztosíthatnak, hogy megvalósuljanak az Erdély 2020 fejlesztési tervben meghatározott célkitűzések, mondta Kelemen Hunor. "Az RMDSZ politikai döntéseit mindig szakmai alapokra helyezi, ebben jelentős szerepet vállal a Gazdasági Tanács" – méltatta a szövetségi elnök a döntéselőkészítő, szakmai testület munkáját.

Tánczos Barna szenátor a vidékfejlesztési támogatási rendszerről tájékoztatta a jelenlevőket, kiemelve, hogy ez az egyedüli terület, ahol már tavaly, 2015-ben megjelentek az új tervezési időszak kiírásai mind az önkormányzatok, mind pedig a vállalkozók és a gazdák számára is. A sikeres pályázáshoz elengedhetetlen a tájékozottság – emelte ki a politikus, jó példaként említve a Ne ábrándozz, vállalkozz címmel indított ötletbörzét, amelyet Korodi Attila képviselővel és a Csíki Vállalkozók Egyesületével közösen kezdeményeztek.

„A mi feladatunk a pályázók folyamatos tájékoztatása mellett az is, hogy az előkészítő periódusban a kiírásokkal kapcsolatos észrevételéket, javaslatokat továbbítsuk, hiszen számos területen a valóságtól elrugaszkodott, sok esetben a pályázók érdekeit szem elől tévesztő előírás került be a pályázati kiírásokba” – fogalmazott a szenátor.

Cseke Attila parlamenti képviselő az RMDSZ regionális fejlesztési politikájáról tartott előadást. Egy olyan tanulmány eredményeit ismertette, amely az uniós csatlakozás utáni évek országos statisztikáit dolgozza fel. Az elemzés rávilágít, hogy a kohéziós politika Romániában nem érte el célját, a nyolc régió között a fejlettségi szintkülönbségek nem csökkentek, hanem épp ellenkezőleg, még jobban elmélyültek és egyre nagyobb a szakadék.

Cseke emlékeztetett: az RMDSZ az egyedüli az országban a politikai alakulatok között, amely konkrét elképzelést dolgozott ki, a jelenlegi nyolc, mesterségesen kialakított fejlesztési régió helyett tizenhat, kisebb, de azonos adottságokkal rendelkező fejlesztési régiót javasol. A most bemutatott új tanulmány is ezt a fejlesztéspolitikai elképzelést támasztja alá, ezért az RMDSZ szakértői megragadnak minden lehetőséget arra, hogy ne érzelmi, hanem szakmai érvekre épülő társadalmi vitát szorgalmazzanak ebben a kérdésben.

Szávics Petra európai uniós szakértő a 2014–2020 közötti európai uniós tervezési időszak Romániában működő fejlesztéspolitikai keretét mutatta be, hangsúlyozva, hogy a következő időszakban minden operatív program meghirdeti a kiírásokat, amelyek fontos pályázati lehetőségeket jelentenek az önkormányzatok, vállalkozók és civil kezdeményezések számára. Nagy késésben vannak a programok, ilyen körülmények között a megfelelő előkészítés hordozza az esélyt a sikeres pályázásra. „Több olyan törvényhozási feladat áll előttünk, amely nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire hatékony az uniós források felhasználása, ilyen a közbeszerzési törvénycsomag véglegesítése is” – mondta el a szakértő.

Csutak István fejlesztéspolitikai szakértő bemutatta az Erdély 2020 prioritásait, ismertetve, hogyan kapcsolódnak a konzultációra épülő fejlesztési terv célkitűzései a Romániában működő operatív programok struktúrájához. A szakértő elemezte azokat az okokat, amelyek Románia eddigi gyenge teljesítményéhez vezettek, és tájékoztatott azokról az összefüggésekről, amelyeket figyelembe kell venni, ha hatékonyabban akarjuk az uniós pályázati lehetőségeket kihasználni.

„Nagyobb mennyiségű uniós forrás áll rendelkezésünkre a következő években, de ez önmagában nem jelenti a sikert, tájékozódni kell, időben felkészülni, ugyanakkor érdemes jó szakmai teljesítményt felmutató tanácsadó cégekkel együttműködni”  – sorolta a szakember. 

Winkler Gyula EP-képviselő a Gazdasági Tanács koordinátoraként összegezte az elhangzottakat, kiemelve, hogy az önkormányzatoknak kulcsszerepük van az erdélyi közösségek gyarapodását illetően, hogy javuljanak az életkörülmények minden településen, hogy ezáltal megteremtsék az itthon maradás feltételeit a fiataloknak. A helyi fejlesztés finanszírozásában főszerep jut az uniós forrásoknak, a tapasztalat pedig azt mutatja, jelentősen javult a teljesítmény ezen a területen, de sok még a tennivaló. 

„Éppen ezért kell a folyamatos tájékoztatás, és ezt a feladatot, szakemberei által, az RMDSZ-nek vállalnia kell, ugyanakkor értékelendő, hogy olyan ifjúsági kezdeményezések születnek, mint a MIÉRT hamarosan nyomdába kerülő, fiataloknak szóló pályázati kisokosa, amely szintén a 2020-ig rendelkezésre álló lehetőségeket gyűjti össze egy kötetbe” – mutatott rá a tájékoztatási lehetőségek fontosságára Winkler Gyula.