A Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) pénteken Marosvásárhelyen szervezett gazdasági konferenciát, melyen elsőként Borbély László parlamenti képviselő, volt fejlesztési, illetve környezetvédelmi miniszter tartott előadást A romániai egyetemi diákság reményei, az oktatási rendszer piackonformitása és jövőképe címmel.

A politikus a romániai tanügy, az iskolák, az egyetemek, az iskolázottság mai jellemzőiről beszélt, arról, hogy mit tanulnak a diákok az iskolákban, melyek a trendek, amelyek sok esetben nem a gyakorlati szükségszerűség szerint alakulnak ki. Vannak olyan szakmák, amelyeket szinte egyáltalán nem tanulnak, vagy nem tanítanak, és sok az olyan, amelyből már túl sok van – jelentette ki.

Borbély beszámolt azokról a kormánydöntésekről is, amelyek az utóbbi években hozzájárultak Románia gazdasági változásához. Például stratégiai döntése volt a kormánynak az, hogy 2010-2011-ben sok pénzt költött a beruházásokra. „A legdinamikusabb ország voltunk volt Lengyelország mellett a különböző beruházásokra szánt összegek szempontjából" – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve, hogy ez nem jelentette egyértelműen a látványos növekedést is. Részben azért, mert Romániát is befolyásolták azok a gazdasági intézkedések és az a gazdasági recesszió, amely az egész Európai Unióban éreztette hatását.

A fiatalok támogatása nagyon fontos volt, számos olyan intézkedés született az RMDSZ kezdeményezésére, amely a lakásvásárlást tette lehetővé azok számára, akiknek nem állt módjukban saját lakást venni – számolt be a politikus. De ugyanígy a Zöld ház program is nagyon fontos volt a takarékosság és a környezetvédelem szempontjából. Ebben a programban 43 ezer család részsület 6-8000 lejes támogatásban, mert napenergiát, vagy más alternatív megoldást keresett hőenergia előállítására. Ezzel takarékoskodott is és a környezetet is védi – emelte ki Borbély, aki a roncsautó program sikerét sem hallgatta el, hiszen több mint 300 ezren adták le régi autóikat és vettek újat.

„Világos gazdasági programunk van a következő négy évre" – mutatott rá a politikus, utalva az RMDSZ Erdély 2020 fejlesztési stratégiájára. Romániában nagyon sok a tennivaló – mondta, példaként pedig az áfabefizetések alacsony arányát hozta fel. Az országban ugyanis 54 százalékban gyűjtik be az áfát, mielőtt még bejönne a pénz, holott akkor kellene befizetni, miután a számlát egyenlítette a kiállító. „Negyven százalékos a feketegazdaság, ami szintén nem segíti a költségvetést. Meg kell vizsgálni, hogy a cégek miért próbálják megkerülni az adózási rendszert. Talán, ha volna egy biztonságos rendszer, akkor nem próbálnák ezt kijátszani" – mondta Borbély.

Frunda György szenátor, kkv-kal kapcsolatos várható elképzelések és előrejelzések című értekezésében beszélt a minimáladó eltörlésének a kezdeményezéséről, hogy azoknak a cégeknek, amelyek beszüntették aktivitásukat, ne kelljen adót fizetniük. A 2020-as regionáis fejlesztési programot is megemlítette a politikus, illetve az alkotmánymódosítás szükségességét is hangsúlyozta.

„Meg kell határoznunk, hogy létrehozzuk-e a költségvetést minimális két évre, vagy sem. Meg kell néznünk, melyek azok az eszközök, amelyek könnyebbé teszik a gazdasági vállalkozást: a törvények egyszerűsítése és egyértelműsítése. Nem úgy, mint most, hogy néha homlokegyenest mondanak egymásnak ellent a törvények, az intézkedések. Sokkal egyszerűbb törvénykeretre van szükségünk és annak jóhiszemű, becsületes alkalmazására" – jelentette ki Frunda.

A szenátor szerint el kell érni minimálisan a befizetett adó átlagát, de nem úgy, hogy zaklatják az üzletembereket, és kiszabnak egy minimális büntetést, csakhogy legyen büntetés. Romániának be kell vonzania a nagybefektetőket is, amelyek közül nagyon sokan elmentek az utóbbi időben – hangsúlyozta. Mint mondta, kétszer annyi befektetetést mértek a kormányváltást követő fél évben, 600 millió eurót. „Igaz, hogy ez többnyire tőkésítés volt" – tette hozzá.

A politikus szerint támogatni kell a belföldi kis- és közepes vállalkozásokat és szolgáltatásokat. A fiatalok számára munkalehetőségeket kell teremteni, az erdélyi magyar vállalkozók kapják meg a gazdasági stabilitást, hogy tervezhessenek – sorolta a szenátor. „Remélem, hogy az RMDSZ-nek beleszólása lesz abba, hogy a likviditás megoldása felgyorsulhasson. Ha egy adós nem fizet 60, legtöbb 90 nap alatt, lehessen elkezdeni valamit, például csődeljárást az illető vállalkozás ellen, hogy ne gyűrűzzenek tovább az adósságok és az abból adódó súlyos következmények" – jelentette ki.

Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója a romániai kisvállalkozásokról tartott előadást, jellemezve Románia jelenlegi gazdasági helyzetét, a világban és azon belül Európában elfoglalt helyét a gazdaság területén.

A szakember szerint a romániai lakosság átlagéletkorára vonatkozó mutatók „nagyon szépek", de ha megnézzük, ki van az országon belül és ki van kívül, nem nézne ki jól ez a kimutatás, mert a fiatalok közül nagyon sokan külföldön vannak. A kivándorlások és népességfogyatkozás következtében Romániában a legalacsonyabb a népesség számának a növekedése. A foglalkoztatási ráta archaikus, 29 százalékos a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Az így megtermelt GDP nagyon függ az időjárási szeszélyektől, ami azt is jelzi, hogy nagyon elavult műszaki felszereltséggel rendelkezik ez az ágazat. Az egészség és az oktatás – kritikán aluli – jellemezte röviden a romániai állapotokat a vezérigazgató.

„A felsoroltak alapján levonható a következtetés, , hogy Romániában igazi ketyegő bombán ülünk, és arra kellene fókuszálni, hogy a jövő nemzedéket ne veszítsük el, mielőtt elkezdene dolgozni" – mondta Diósi.