Költségvetési EU-csúcs kezdődik Brüsszelben
Csütörtökön kezdődik az a két napos tárgyalássorozat Brüsszelben, ahol az Európai Unió következő hét éves költségvetéséről vitáznak a miniszterelnökök és államfők. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke előzetesen csökkentette a költségvetési összegkeretet. Az előterjesztés 973,2 milliárd eurós plafont tartalmaz szemben a korábbi 1053,2 milliárd eurós tervezettel, amely ellen több tagállam – köztük Románia is – tiltakozik.
A britek ellenszegülnek
A költségvetésről szóló vita azonban nem ígérkezik könnyűnek, mivel szigorú keretszámokról állapodnak meg az országok vezetői. A britek részéről lehet számítani a legnagyobb kritikára. Ahogy David Cameron miniszterelnök már az előzetes egyeztetések során is jelezte: London szeretné, ha a 2011-es szinten rögzítenék és csak az inflációval indexálnák a költségvetéshez való hozzájárulásuk arányát.
Cameron sarkalatos pontnak tartja a fentieket, mivel azt hangoztatja, hogy nem akar reál értékben a tavalyinál magasabb terheket vállalni, és azzal érvelt, hogy elődje, Tony Blair a hét évvel ezelőtti költségvetési vitán ballépést követett el, amikor engedte, hogy megduplázták Nagy-Britannia költségvetési hozzájárulási terheit. A 2005 előtti időszakban a szigetország az egyik legtöbbet kapó nettó befizető volt. Cameron a tervezett 3,5 milliárd eurós éves hozzájárulásból 1 milliárd eurót szeretne lecsípni.
Nem ígérkezik könnyűnek a Mezőgazdasági Alapból való részesedés kérdése sem, mivel az alap értékét Rompuy a legutóbbi tervezetben 25 milliárd euróval csökkentette, aminek a franciák örülnek a legkevésbé, mivel ők kapják az egyik legnagyobb részesedést. Az olaszok szintén vétóval fenyegetnek a kedden megjelent sajtóértesülések alapján. Az infrastrukturális beruházásokra is kevesebb pénz jutna, aminek az elmaradottabb régiók örülhetnek a legkevésbé. A lengyelek és a spanyolok elutasították a tervezetet és az alapok szinten tartását követelik.
A 27 ország vezetői várhatóan kemény érveket hoznak majd, hogy megvédjék álláspontjaikat, ami a tárgyalások gyors megszakadását is okozhatja, vagy a hévégébe nyúló, hosszú huzavonát. A kelet-európai országok, mint például Románia is, leginkább a fejlesztési alapokból való minél nagyobb szelet kihasítására törekednek majd.
Băsescu optimista
Traian Băsescu már szerdán elutazott Brüsszelbe, csütörtök délben pedig találkozott az Európai Tanács elnökével. Az államfő elutazásakor optimistán nyilatkozott a sajtónak a tárgyalások végkimenetéléről, ám Angela Merkel német kancellárhoz hasonlóan nem zárta ki, hogy ezen a csúcstalálkozón nem sikerül egyezségre jutni az EU költsgévetéséről.