Hargita megyében az építőiparban, valamint a konfekció- és textiliparban van a legnagyobb munkaerő-kereslet – nyilatkozta András Zoltán, Hargita Megye Tanácsa elemzőcsoportjának vezetője az általuk készített novemberi helyzetjelentés kapcsán, amely a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségnél 2011 januárjától 2012 szeptemberéig lejelentett álláshelyek számát vette figyelembe.

Nagy a kínálat képzettséget nem igénylő vagy munkahelyi képzést igénylő állásokra, továbbá a fafeldolgozó iparban keresnek jelentős számú szakembert. A meghirdetett állások jellegét tekintve az is elmondható, hogy mindkét iparágban változatos munkakörökben történik a foglalkoztatás, így nagyon fontos egyrészt az alapképzés minősége, majd az ágazaton belüli szakosítás, amit jól mutat az ács és restaurátor-ács iránti érdeklődés, de ugyanez elmondható a géplakatosok esetében is, ahol egyszerű és komplex gépek karbantartására, működtetésére egyaránt alkalmas munkaerőt is keresnek.

Az elemzés összegzése szerint 2012. január–szeptemberben 8,25%-kal nőtt a hivatalosan lejelentett munkahelyek száma, az előző év azonos periódusához viszonyítva. Ez számadatban összesen 4288 munkahelyet jelent (az előző évben: 3961 munkahely). A meghirdetett munkahelyek számának növekedésével párhuzamosan egyfajta szerkezeti átalakulás jelei is kirajzolódni látszanak, bár nagyobb intervallum vizsgálata lenne szükséges a trendszerű változások kimutatására.

Például növekedést tapasztaltak a textil- és konfekcióiparban (158%-os növekedés – nem elírás!), a faiparban (52,8%), a vendéglátásban (35,5%) és az építőiparban (29,7%), míg csökkenés volt tapasztalható az ipari szakmunkások (34,23%), a kereskedelem (–17,24%), a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök (–11,7%) és az élelmiszeripar (10 fő) esetében.

Jelentősen csökkent ugyanakkor a mezőgazdasági és erdészeti ágazat munkaerőigénye (52,64%), aminek magyarázata lehet az idei év gyenge mezőgazdasági teljesítménye, valamint a napszámos-törvény 2011. májusi hatálybalépése. Az elemzőcsoport tanulmánya szerint az is látható, hogy az alapszintű szakoktatás mellett a magasabb szintű képzettség megszerzésére is szükség van, különösen a gazdasági és a műszaki felsőfokú végzettségű szakemberek iránt számottevő a kereslet (a gazdasági iránt több, mint a műszaki iránt, a vizsgált periódusban), ugyanakkor egyes szakmákon belül növekedik a specifikus szakosodás igénye is.

Az adatok alapján megállapítható, hogy továbbra is nagy az igény szakemberekre a helyi termelői és szolgáltatói szektorban egyaránt. Kérdés marad, hogy a megyei szakoktatás rendszere mennyire tudja tartani a lépést a munkaerő-piaci igények változásával. Hargita Megye Tanácsa támogatja a szakképzés bővítését és minőségének javítását, valamint célja, hogy minél több fiatalt bátorítson szakiskola elvégzésére, hiszen onnan is van lehetőségük továbbtanulásra egyetemen vagy mesterképzőn (technikumban).

Ennek érdekében már történtek lépések: Csíkdánfalván idén ősztől húsz tizedikes gyerek magángazdaságokban tanulhatja a mezőgazdaság csínját-bínját, ezenkívül a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kollégiumot hoz létre Csíkszentmártonban, ahol a gyerekeket szintén erre tanítanák. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke szerint nem szabad várni az oktatási rendszer változására, hanem már most cselekedni kell, és párhuzamos képzéseket kell indítani – Hargita Megye Tanácsa ezt alintézménye, a Hargita Megyei Agrárkamara révén tudja támogatni, ahol már zajlanak felnőtteknek szóló tanfolyamok, mindezt bővíteni lehet az iskolai szakoktatást kiegészítő képzésekkel.

Az elemzés teljes terjedelmében, ábrákkal illusztrálva itt olvasható.