Hasznosabb lett volna az élelmiszerek hozzáadottérték-adója helyett a munkáltatók adóterheit csökkenteni, mert a lépés jövőre már jelentős költségvetési hiány okozhat – véli Lakatos Péter. Az Állami Számvevőszék tanácsosát a kormány június elsejétől bevezetett intézkedéséről kérdeztük.

A hozzáadottérték-adó (köznyelven ÁFA) csökkentése a közgazdászok körében is vitákat szül. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke szerint Romániában inkább a munkát terhelő járulékokat kellene csökkenteni, abból kiindulva, hogy így több pénz maradna az emberek zsebében, ösztönözné a munkavállalókat, nőne a termelékenység. Dombrovskis meglátása szerint Romániában az 1,3 milliónyi kiskeresetű, azaz a 975 bruttó lej alatt kereső esetében a munkára rakódó adó és illeték eléggé magas, 43,4 százalék.

Lakatos Péter, az Állami Számvevőszék tanácsosa szerint azonban nem lehet teljes mértékben gazdasági elméletek mentén dönteni, figyelembe kell venni egyes országok sajátos helyzetét és politikai állapotát is. Magyarázata szerint a hozzáadottérték-adó csökkentése kis- és közepes jövedelműek esetében körülbelül 15 százalékkal növeli meg a vásárlóerőt, míg a gazdagok esetében 4 százalékkal. A kiskeresetűek esetében ugyanis sokkal nagyobb a fizetés mindennapi élelemre szánt része, így ők jobban megérzik a változást.

Lakatos szerint a politika is beleszólt az intézkedésbe: jövőre választások lesznek, és nem lehetett utolsó pillanatra hagyni egy ilyen döntést. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon és Bulgáriában is gondolkodnak az élelmiszerek ÁFÁ-jának csökkentésén: Romániában már az áprilisi kiskereskedelmi forgalom 7,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest, Magyarországon 5,3 százalékkal, jelen pillanatban van tehát egy visszafogott bizakodás.

2016-17 lehet problémás

Az Európai Bizottság Románia esetében nem az idei évet látja problémásnak, hanem a következő kettőt, amikor az ország nem fog tudni teljesíteni a makrogazdasági mutatók terén – mondta a szakember. Hangsúlyozta: figyelemre méltó Brüsszelnek munkát terhelő járulékok csökkentésére tett javaslata, mert ha a további intézkedéseket nézzük, amit a kormány tervbe vett – az általános hozzáadottérték-adó csökkenése 24 százalékról 20-ra jövőben, és a profitadó csökkentése 16-ról 14 százalékra – jövőre körülbelül 16 milliárdos hiányt jelentenek majd. A pénzügyminisztérium szerint 6,8 milliárd lejes kiesés lesz „csupán”, de Lakatos Péter szerint már ez is komoly problémát jelent.

Az említett hiányösszeg pótlásáról júliusban lehet majd többet tudni. „Ravasz cégek már május felében bejelentettek különböző akciókat, és lecsökkentették az árakat. Így májusban már nő a kiskereskedelmi forgalom, ezért júniusban minimális stagnálás várható, az első korrekt adatokat tehát júliusban kapjuk kézhez” – fogalmazott. Hozzátette, problémát okoz, hogy a beruházások terén stagnálás van, a kintlévőségek nőttek, ugyanakkor sok program áll, mert a fejlesztési minisztériumban szerződések várnak aláírásra – ha gyorsan nem történik valami, a hosszas procedúrák miatt, főleg az építőiparban alig lesz idő elindítani a programokat.

„Gyermekpénz”: szükség volt rá

A gyermeknevelési pótlék megkétszerezése szintén hiányt okoz a költségvetésben, de azt nem lehet kétségbe vonni, hogy a korábbi összeg kevés volt – véli Lakatos. Szerinte ha a kormány nem ragaszkodna a papíron létező egykulcsos adóhoz, akkor más típusú támogatást lehetne adni a gyerekszületések számának növelésére, és a valóban rászoruló családok támogatására.

 Párhuzamként a tej-kifli programot hozta fel a szakember, aki szerint a probléma, hogy ezt is egy kaptafára húzták, holott olyan eltérések vannak város és vidék között, ami miatt nem lehet ennyire mereven megoldani a kérdést. Ugyanígy, ha a korábban már alkalmazott globális jövedelemadót vezetnék be, a mindenkori kormány könnyebben tudná célzottan támogatni a kis- és közepes jövedelműeket, mondta.