Gázelosztó központ lehet Magyarország?

A budapesti orosz nagykövet szerint gázelosztó központtá válhat Magyarország a tárolói kapacitására építve.

Szergejev Vlagyimir Nyikolájevics a Napi Gazdaság hétfői számában megjelent interjúban kifejtette: Magyarország érdekelt egy regionális gázelosztó központ létrehozásában, mert ezzel javítana az ellátás biztonságán. Közel hatmilliárd köbméteres tárolói kapacitásával az ötödik helyen áll az EU-ban. Szerinte az itteni elosztó központot a belátható jövőben főként orosz gázzal lehetne feltölteni.

Hangsúlyozta, hogy egy ilyen projekt nem valósulhat meg a két ország politikai együttműködése nélkül, annak sikere „példátlan stratégiai partneri szintre emelhetné a két ország energetikai együttműködését, a kölcsönös előnyökre építve”. Utalt arra, hogy a Gazprom és az MVM megállapodása alapján tavaly az év végén 700 millió köbméter orosz gáz került a magyar tárolókba, ami szavatolta a magyar fogyasztók ellátását a téli időszakban, az ukrajnai tranzitútvonal kockázatának jelentős növekedése mellett is.

Megemlítette azt is, hogy miután az orosz Gazpromnak a térség országainak energetikai vállalataival közösen kidolgozott Déli Áramlat tervét megtorpedózta az Európai Bizottság és az Európai Parlament negatív hozzáállása, most a Török Áramlat épül meg a török-görög határig. Kérdés azonban, hogy onnan hogyan jut majd el a gáz Magyarországra és a térség más államaiba.

Arra a kérdésre, hogy a Gazprom részt vesz-e majd a Török Áramlatot Magyarországgal összekötő vezeték megépítésében úgy válaszolt: „ha megtalálja az érdekeltségét, akkor ott lehet a beruházók között, de valószínűleg nem fog vezető szerepet játszani ebben a projektben”.

A nagykövet szólt arról is: Oroszország az olajáresés miatt takarékosságra kényszerül ugyan, de ez nem fogja zavarni a paksi atomerőmű bővítésében vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Szergejev Vlagyimir Nyikolájevics szerint a legjelentősebb akadályt az oroszországi magyar export útjában az uniós szankciók és azok az orosz ellenlépések jelentik, amelyeket válaszul kénytelenek voltak életbe léptetni. A szankciók és ellenlépések politikája mindkét felet hátrányosan érinti. „Minél előbb lezárjuk ezt a szankciós szakaszt, annál gyorsabban állíthatjuk helyre a normális gazdasági kapcsolatokat” – tette hozzá.

Kimaradt?