Franciaországban 2004 és 2008 között még évente átlagosan 1,8 százalékkal növekedett az életszínvonal, a válság kezdete óta azonban folyamatosan csökken. Jelenleg a francia átlagkereset havonta nettó 1645 euró. Míg 2011-ben a magas jövedelmeket jobban megkímélte a válság, 2012-ben az életszínvonal-esés leginkább a legjobban élők 10 százalékát sújtotta: 2011-ben 2,2 százalékot javult náluk az átlag, 2012-ben viszont 2 százalékot romlott. A legszerényebb jövedelműeknél is az átlagosnál jelentősebb volt a visszaesés: 2012-ben 1,2 százalékos, míg 2011-ben 0,8, 2010-ben 1,4, 2009-ben pedig 1,2 százalékos.

Miután a gazdagoknál volt 2012-ben a legjelentősebb az esés, az egyenlőtlenségi mutatók valamelyest javultak, s visszatértek a 2010-es szintre. A szorzó a legtöbbet kereső franciák 10 százaléka és a legalacsonyabb életszínvonalon élők 10 százaléka között jelenleg 3,5, ami 0,1-et csökkent a megelőző évhez képest.

Az INSEE szerint a gazdagok életszínvonalának csökkenése az életbiztosítások hozamának és a jövedelmek csökkenésével, valamint az adóemelésekkel magyarázható. A legkevesebbet keresők életszínvonala viszont a munkanélküliség emelkedése, valamint amiatt romlott, mert a szociális juttatások az inflációnál kisebb mértékben nőttek.

A 65 millió lakosú országban 2012-ben 8,5 millióan éltek a szegénységi küszöb alatt, amely 987 euró volt. Ez a lakosság 13,9 százalékának felel meg. Egy évvel korábban 14,3 százalék tartozott ebbe a kategóriába. A szegények arányának csökkenése nem jelenti azt, hogy a hátrányos helyzetűek helyzete javult, hanem inkább azt, hogy az életszínvonal átlaga lejjebb került - hívta fel a figyelmet az INSEE. A szegényeknek ugyanis a fele havi 784 euróból él, 2006 óta nem volt ilyen alacsony ez az összeg.

Az elszegényedés leginkább a gyermekeiket egyedül nevelőket sújtja, 2011-ben ők adták a szegények 20,6 százalékát, 2012-ben pedig már 22,3 százalékát, és a nyugdíjasokat kíméli meg a leginkább, az ő életszínvonaluk 0,3 százalékkal emelkedett, miután a nyugdíjak 2012-ben emelkedtek.