Szakmailag nem megalapozottak a hitelminősítő intézetek objektivitását megkérdőjelező vélemények, vélik a hazai szakemberek, ugyanis a minősítő rendszer publikus, az elemzések pedig hivatalos adatokon alapulnak. 

Politikusok, gazdasági vezetők időről-időre kirohanásokat intéznek a hitelminősítő intézetek ellen, szubjektivitással, esetenként tudatos manipulálással vádolva meg őket. Néhány éve a magyar kormány szóvivője még azt is kétségbe vonta, hogy egyáltalán joguk lenne az országok gazdaságának az értékelésére, de az Európai Bizottságban is felvetődött már, hogy szigorúbban kellene szabályosni a működésüket. A vezető hitelminősítő intézetek, a Fitch, a Moody’s és az S&P iránti bizalom a gazdasági világválság hatására csappant meg, ugyanis nem jelezték előre annak kitörését. Mindezek ellenére a pénzvilág még mindig odafigyel a hitelminősítők véleményére, a hazai szakemberek szerint nem véletlenül.

Értékük a függetlenségük

„A hitelminősítők legnagyobb értéke éppen az, hogy függetlenek”- állítja Juhász Jácint, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudomány Karának adjunktusa. Véleménye szerint érthető, hogy a leminősített országok gazdasági vezetői fel vannak háborodva, igazságtalannak érzik a döntést, idegen, amerikai vagy német érdeket sejtenek egy döntés mögött, ám ezek az érzelmi reakciók nem kérdőjelezhetik meg  a hitelminősítők munkájának minőségét. A kolozsvári szakember szakember meglátása szerint a hitelminősítők mellet szól az, hogy a tevékenységük átlátható, a minősítő-rendszer publikus, s ugyanazt a több száz mutatóból álló szisztémát alkalmazzák valamennyi ország vagy vállalat értékelése esetében.

A kritikusok, többek között az Európai Unió egyes illetékesei által a hitelminősítő intézetekkel szemben gyakran hangoztatott kifogás az, hogy részrehajlóak, elnézőek a csillagászati összegű államadóságot felhalmozott Egyesült Államokkal szemben. Juhász Jácint úgy véli, ezen vád sem állja meg a helyét, mivel a világ valutatartalékának mintegy 90 százaléka jelenleg dollárban van, s emiatt az amerikai államadósság könnyen finanszírozható. Ahhoz, hogy az amerikai gazdaság helyzete megrendüljön, az kellene, hogy például Kína úgy döntsön, ezentúl nem dollárban tartja a valutatartalékát.

Nem egzakt tudomány

A hitelminősítő intézetektől nem lehet elvárni, hogy pontosan előre jelezzenek gazdasági folyamatokat, a bizonytalansági tényező éppen a gazdaság jellegéből adódik. „Ne felejtsük el, hogy a gazdaságtan nem egzakt tudomány, nem létezik olyan módszer, amellyel a gazdaság teljesítményét precízen meg lehetne mérni. Rengeteg mutató van, ezek súlyozását illetően vannak szakmai viták. A vita azonban soha nem arról folyik, hogy az infláció 2 százalék-e vagy sem, hanem, hogy az inflációs mutatót hány százalékos súllyal vegyük figyelembe” – hangsúlyozza Juhász Jácint. A némileg eltérő módszertannak tudható be, hogy ugyanazon adatok birtokában a hitelminősítők némileg eltérő hitelminősítést adnak, illetve egymáshoz képest időeltolódással változtatnak a besoroláson.

Hasonló véleményen van Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja is. Elmondása szerint valamennyi hitelminősítő az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat és az Európai Központi Bank adataival dolgozik, s adatok értékelésének módszertana is nagyon hasonló. A minősítések objektivitását illetően legfeljebb amiatt merülhetnek fel kétségek, hogy a meghatározó hitelminősítő intézetek tulajdonosi körét a világ vezető befektetési alapjai és befektetési bankjai alkotják. „A gazdasági kormányzás egyik alapelve ugyanakkor az, hogy elkülönül a menedzsment és a tulajdonosi kör. Már csak azért sem hiszek a manipulációs elméletekben, mert a hitelminősítők tulajdonosi körének is az az érdeke, hogy a pénzt helyes kockázatelemzés eredményeként tujda befektetni” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Nagy Ágnes.

Románia jobban áll

Románia jelenleg mind a három nagy hitelminősítőnél jobb besorolással rendelkezik mint Magyarország. A Fitch, a Moody’s és az S&P egyaránt a befektetésre ajánlott kategória legalacsonyabb szintjén tartja számon Romániát, míg Magyarország a befektetésre nem ajánlott, spekulatív kategória felsőházában tanyázik. Szakértők szerint küszöbön áll az anyaország felminősítése, aminek következtében átkerül majd a befektetésre ajánlott kategóriába. Minél jobb egy ország hitelminősítése, annál könnyebben és olcsóbban jut hozzá külföldi kölcsönökhöz. A Közép-Kelet Európai és balkáni régió országai közül Csehország besorolása a legjobb, Ukrajnáé pedig a leggyengébb.