Melyik romániai bankra bízhatjuk a pénzünket?

Van olyan hazai bank, amely csak évi 0,8 százalék kamatot ad az euró alapú betétekre, míg mások 3 százalékot megközelítő kamatot fizetnek. Utóbbiaknak nagy szükségük van a pénzünkre, míg az előbbi nincs rászorulva a valutánkra. A jelenség nem szélhámosság.

Érdemes alaposan körülnézni a piacon mielőtt bankbetét formájában lekötnénk a megtakarított pénzünket, ugyanis az egyes pénzintézetek által kínált kamatok között tetemes különbségek vannak. Mivel a magánszemélyekkel is dolgozó bankok száma 30 körül van, sok türelemre és kitartásra van szükségünk, ha valamennyinek az ajánlatait végig akarjuk böngészni.

Sok időt takaríthatunk meg, ha a „comparator dobânzi depozite” címszavakat beütjük valamely internetes keresőbe. Ily módon egy sor olyan pénzügyi tanácsadó portált találunk (www.conso.ro, www.finzoom.ro, www.moneycenter.ro stb. ) melyek, ha megadjuk a pénznemet, a lekötni kívánt összeget és a lekötési időtartamot, akkor a kamat alapján rangsorolva kiadják a hazai bankok általunk választott kritériumoknak megfelelő termékeit.

E portálok adatai általában nem napra készek, ezért az ott szereplő százalékokat, összegeket nem szabad készpénznek venni, ugyanakkor a piaci viszonyokat, a pénzintézetek kamatpolitikáját hűen tükrözik, aminek alapján nagyban leszűkíthető azon bankok listája, ahol érdemes lehet elhelyezni a pénzünket.

Egyébként mielőtt véglegesen letennénk a garast egy adott bank mellett, érdemes rákérdezni a betét költségeire. Vannak bankok, melyek a pénznek a futamidő lejártakor történő felvételekor is kezelési költséget számítanak fel, ami néhány hónapos lekötés és kis összegű betét esetén elviheti a teljes kamatot, sőt negatív egyenleget eredményezhet. Az ilyen rejtett költséget a bank mindig belefoglalja a kisregény terjedelmű szerződésbe, ám ha az ügyfél nem kérdez rá, nem feltétlenül kötik az orrára.  

A lej alapú betétek esetében a szórás nem túl nagy, az éves kamatok 4-5 százalék között mozognak. A külföldi valuták esetében már sokkal nagyobb a kilengés. Az euró alapú betétek esetében a legnagyobb kamatok 3 százalék körül vannak, ami több mint háromszorosa annak a 0,80 százaléknak, amit az egyik hazai pénzintézet kínál 12 hónapos futamidőre. Ilyen tetemes különbségek láttán felmerülhet a gyanú, hogy turpisság van a dologban, miért érné meg egy banknak, hogy többszörösét fizesse ki a letétbe helyezett pénz után, mint egy konkurens intézmény?     

Diósi: ez nem szélhámosság

A jelenség mögött nem húzódik meg szélhámosság, állítja Diósi László, az OTP Bank Románia elnök-vezérigazgatója. A maszol.ro-nak elmondta: a hitel- és a betétportfólió határozza meg azt, hogy egy pénzintézet milyen kamatpolitikát alkalmaz.

„Ha egy banknak kicsi a devizahitel állománya, akkor nincs szüksége devizabetétekre, tehát alacsony kamatokat fog kínálni. Ugyanez a helyzet akkor, ha olcsón kap forrást külföldről, az anyavállalattól. Ellenben, ha az anyaintézet nem tud forrást biztosítani, akkor a helyi piacon kell beszereznie a forrást, és bármennyit megad érte” – magyarázta Diósi László.

Az OTP Románia első embere szerint a betétesek semmiféle kockázatot nem vállalnak, függetlenül attól, hogy melyik banknál helyezik el a pénzüket. “Romániában a betétbiztosítási rendszer tökéletesen működik” – szögezte le a szakember. A betétbiztosítási rendszer azt jelenti, hogy 100 ezer eurós értékhatárig minden kisbetétest kártalanítanak, ha csődbe megy a bank, ahol a pénzét elhelyezte.

 

Kimaradt?