A nyers tej értékesítését segítené elő a Mezőgazdasági Minisztérium kezdeményezésére a napokban elfogadott kormányhatározat, amely alkalmazásával tejhűtő tartályokhoz juthatnak azok a települések, ahol gondot okoz a nyers tej összegyűjtése és tárolása. A pályázati kiírás jó lehetőség azon falvak, községek számára, amelyeken a fő megélhetési forrás a szarvasmarha tartás.

A pozitívan fogadott döntést azonban beárnyékolja, hogy a tejhűtő tartályokra kizárólag jogi személyiséggel rendelkező gazdaegyesületek jelentkezhetnek, de azokból is csak olyanok, amelyek tagjai legtöbb öt szarvasmarhát tartanak. Ilyen szervezetek ugyanakkor nem működnek minden településen.

Tánczos Barna szenátor pozitív kezdeményezésnek tartja a határozatot, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa a maszol.ro-nak válaszolva néhány buktatóra is felhívta a figyelmet. „Dicséretes, hogy a minisztérium végre gondolt a kisgazdákra, akik így EU-konform minőségben tudnák a tejet értékesíteni, azonban mint minden romániai intézkedésnek, ennek is problémás az alkalmazása” – közölte Tánczos. A szenátor szerint fennáll a veszély, hogy az új kormányhatározat következtében beindul az „egyesületgyár”, aminek azonban sok értelme nincs, mivel az ilyen szervezetek nem fognak hosszú távon is a gazdákért tevékenykedni. „Az érdekképviseletre mindenképpen nagy szükség van, ám jobb lenne, ha regionális egyesületek is pályázhatnának” – mondta a szenátor.

Tánczost az is aggasztja, hogy a kiírás a kevés jószágot tartókat helyezi előnybe, ami akár az állatlétszám további csökkenéséhez vezet. A rendelkezés emellett nem tisztázza, hogy mi történik abban az esetben, ha az egyesületnek több olyan tagja is van, amelyik öt szarvasmarhánál több állatot tart. „Kizárják a pályázók köréből, vagy a szervezet visszafizeti a kapott összeget?” – tette fel a kérdést, hozzáfűzve, hogy a minisztérium remélhetőleg hamarosan módosítja a pályázási feltételeket.

A pályázat lebonyolításában az önkormányzatok is részt vesznek, ugyanis a papírokat minden településen ide kell benyújtania a gazdaegyesületnek, a kérések innen kerülnek a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA).

Császár Attila, Csíkrákos polgármestere üdvözli a lehetőséget, szerinte sok család megélhetését segítené, ha egy higiénikus, modern tartályhoz jutna a település. „Az elmúlt években erősen megcsappant az állatlétszám – különösen a fejőstehenek száma – Csíkrákoson, habár máshol is hasonló folyamat tapasztalható” – mondta a maszol.ro kérdésére válaszolva a polgármester. Közölte: idáig a településen nem volt olyan egyesület, amely a gazdák érdekeit tudta volna képviselni, mindenki a maga útján oldotta meg a megtermelt javak értékesítését, de bebizonyosodott, hogy ez az út nem járható. „Nagy szükség lenne Rákoson is egy tejhűtő tartályra, amelynek segítségével a gazdák szervezett módon, nagyobb tételben tudnák eladni a nyers tejet” – mondta Császár Attila.

A december 30-án, illetve második körben április 21-én záruló kiíráson egyesületenként maximum ezer liter kapacitásig lehet hűtők beszerzésére pályázni.