Kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen az Európa Bizottság, mivel Bukarest az épületek hőenergetikai hatékonyságának szabályozásával még nem zárkózott fel az uniós előírásokhoz. Ugyanezen ok miatt eljárás indult Csehország ellen is, a bizottság egyelőre csak figyelmeztette a két országot.

A felszólított államoknak két hónap áll rendelkezésükre behozni a késést, vagyis minimális elvárásokat megállapítani az épületek hőenergetikai hatékonysága kapcsán. Ezek közé tartozik az energiatanúsítvány kiállítása valamint a fűtés és légkondicionáló rendszerek ellenőrzése. Ugyanakkor 2021-től az új ingatlanok mindegyike meg kell feleljen ezen szabályozásnak.

Az Európai Unió azért vezette be az energiatanúsítványt, hogy ennek segítségével mérések alapján besorolható legyen az épületek energiafogyasztása, ezáltal laikusok számára is egyszerűen összehasonlíthatóvá válik az épületek energiaigénye, amelynek eredményeként a jövőben fontosabbá válik az alacsonyabb energiafogyasztású épületek készítése.

Az EB egyébként csütörtökön tizenhét ügyben döntött úgy, hogy új szakaszba lépteti az egyes tagországok ellen az európai uniós jog megsértése miatt korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat. Ezek közül 12 esetben úgynevezett indoklással ellátott véleményt kaptak a kormányok, öt ügyben pedig az Európai Bírósághoz fordult a brüsszeli testület.

Belgiumot például azért idézi a luxembourgi bírák elé Brüsszel, mert úgy ítéli meg, hogy nem tartja be az EU előjogairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv előírásait, egészen pontosan Brüsszel szerint nem megfelelően alkalmazza az uniós intézmények adómentességéről szóló passzusokat. Bulgáriának a védett fajok élőhelyének tekintett Kaliakra térségében, környezetvédelmi hatástanulmány nélkül engedélyezett szélerőművek miatt gyűlik meg a baja az EU-val, Lengyelország pedig azért kénytelen Luxembourgban bizonyítani igazát, mert Brüsszel szerint Varsó törvénytelen módon zárt ki egyes pályázókat közbeszerzésekből. Németországot pedig azért citálja a bíróság elé a bizottság, mert úgy ítéli meg, hogy egy olyan jogi kiskapu van a német jogban, amely egyes környezetvédelmi ügyekben kizárja a jogorvoslat lehetőségét. Spanyolországnak pedig azért kell a bíróság előtt védekeznie, mert a bizottság szerint nem szavatolja megfelelően a spanyol csendőrségnél a munkavállalók jogait.