Megjelent a Hivatalos Közlönyben, s ezzel hatályba lépett a fizetésképtelenségi eljárás új szabályozására vonatkozó sürgősségi rendelet, amit október 25-től fognak alkalmazni, a már folyamatban levő eljárások esetében is. A módosítás értelmében ezentúl a fizetési határidő lejártától számítva nem 90, hanem csupán 60 nap elteltével kérheti a pénzéhez hozzá nem jutó hitelező a fizetésképtelenségi eljárás megindítását. Az eljárás elindítását olyan hitelező kezdeményezheti, akinek minimum 40 ezer lejes követelése van az adóssal szemben.

A jogszabálynak van egy speciális, az audiovizuális médiára vonatkozó kitétele, melynek értelmében azok rádió- és televízió adók amelyek, ellen fizetésképtelenségi eljárás folyik, ideiglenesen elvesztik a sugárzási engedélyüket. A sürgősségi rendelet értelmében a sugárzási engedély felfüggesztése automatikusan történik, az ügy nem kerül az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) elé.

A rendelkezés, ami az utolsó pillanatban került be a dokumentumba, a közvitára bocsátott változatban még nem szerepelt, heves tiltakozást váltott ki a sajtó részéről, mivel a sugárzási engedély felfüggesztésével a pénzügyi gondokkal küszködő rádió vagy televízió elkerülhetetlenül csődbe megy, esélye sem lesz arra, hogy talpra álljon. A leghangosabban a Realitatea TV tiltakozott, ugyanis az adót működtető Realitatea Media az új szabályozás hatálya alá esik, jelenleg csődvédelem alatt áll.

Turos Lóránd, az Országos Audiovizuális Tanács tagja nagyrészt egyet ért a kritikus hangokkal, úgy véli, hogy a sürgősségi rendeletnek a médiára vonatkozó kitételei nem csak az audiovizuális törvénynek mondanak ellent, hanem a józan észnek is. „Ha egy cég fizetésképtelenné válik, akkor finanszírozási problémái vannak, tehát valahogy ki kell húzni a gödörből, épp ez a csődvédelmi eljárás lényege. Ha a jövedelemtermelő tevékenysége megszűnik, márpedig a sugárzási licenc felfüggesztése ezt vonja maga után, akkor annak a televíziónak vagy rádiónak vége” – nyilatkozta a szakember a maszol.ro-nak. Szerinte a kormány eljárásának alapvető formai hibái is vannak, ugyanis az audiovizuális törvény előírja, hogy bármilyen, ezen területet érintő szabályozás elfogadásakor a törvényalkotónak konzultálnia kell a CNA-val, ami ez esetben elmaradt.

Turos aggályosnak tartja azt is, hogy az audiovizuális törvény nem rendelkezik a sugárzási engedély bármilyen okból való felfüggesztéséről, kizárólag a műsorszórási jogot lehet felfüggeszteni, maximum három órás időtartamra, ami a szolgáltatóval szemben, szakmai kihágások miatt alkalmazható szankció. Ezért a szakember átgondolatlannak tartja a sürgősségi rendeletnek a médiára vonatkozó kitételeit.

Az új csődvédelmi szabályozás ellen egyébként nem csak közvetlenül érintett média cégek tiltakoztak, hanem független szakmai szervezetek is. Az Active Watch és a Riporterek Határok nélkül nyilatkozatban ítélték el a sürgősségi rendeletet, melyet a sajtószabadság elleni támadásként értékelnek.