Kevesebb mint öt év leforgása alatt megduplázódott Románia államadóssága. Néhány hónappal a gazdasási világválság kitörését követően, 2008 végén az államadósság 25,2 milliárd euró volt, ez év májusában pedig már 53,8 milliárd euró. Ezzel szemben a bruttó nemzeti össztermék (GDP) egyáltalán nem nőtt, idén hozzávetőleg ugyan annyi lesz, mint a válság előtt volt, vagyis 140 milliárd euró.

Az államadósságot leginkább az a gigászi, 20 milliárd eurós hitel dobta megm, amelyet 2009-ben vett fel a Boc-kormány és a Román Nemzeti Bank (BNR). A szakértők szerint a legnagyobb gond nem az adósságállomány ugrásszerű növekedése, hanem az, hogy a pénz legnagyobb része fizetésekre és nyugdíjakra, nem pedig beruházásokra ment el.

A közúti infrastruktúra fejlesztése hűen tükrözi a beruházások általános hazai helyzetét. Annak ellenére, hogy Románia Európában a sereghajtók közé tartozik az úthálózat tekintetében, az elmúlt években a fejlesztés csigalassúságú volt. A Ziarul Financiar adatai szerint 2009-ben 42 km autópályát adtak át idehaza, 2010-ben 27,2 km-t, 2011-ben 58, tavaly pedig 140 km-t. Romániában mostanáig mindössze 548 km sztráda épült, ám ez sem képez összefüggő hálózatot. Ennek ellenére 2013 első félévében az állami beruházások volumene 10 százalékkal csökkent a tavalyi szinthez képest, ellenben a közalkalmazottak személyzeti költségei 18 százalékkal nőttek.

Bár az államadósság jelenleg a GDP-nek csupán 38 százalékát teszi ki, ami nagyon jónak számít az EU viszonylatában, aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt években Románia eladósodottságának mértéke rohamléptekkel nőtt: míg 2003 és 2006 között az államadósság éves szinten kevesebb mint 10 százalékkal gyarapodott, a válság első két évében a növekedés meghaladta a 30 százalékot. 2011-ben a növekedés mértéke 14,5 százalékra, tavaly pedig 8 százalékra mérséklődött (tavaly 4 milliárd euróval nőtt az adósság állomány).

„Románia adósságállománya elérhetné a GDP akár 60 százalékát. Nem értem, hogy az állam miért nem fektet be öntözőrendszerekbe és silókba, ami a mezőgazdaság robbanásszerű fejlődését vonná maga után” – jelentette ki egy közelmúltban lezajlott mezőgazdasági konferencián egy külföldi befektető. A 2000 és 2008 közötti időszakban Románia államadóssága 10 milliárd euróról 25 milliárdra, vagyis két és félszeresére nőtt. Ugyanazon időintervallumban a GDP 40 milliárd euróról 140 milliárd euróra növekedett, a fejlődés tehát három és félszeres volt. A 2008 óta eltelt időszakban ugyanakkor a mintegy 25 milliárdos plusz adósságállomány egyetlen euróval sem növelte a bruttó nemzeti összterméket.

„Csökkenthetnénk az adósságállományt, ám ez a beruházások rovására menne” – nyilatkozta nemrég Liviu Voinea pénzügyminiszter, ám az adatok nem támasztják alá a politikus szavait. A valóság az, hogy a kormány állampapírok kibocsátásával, tehát újabb hitelek felvételével fizeti a korábbi kölcsönök törlesztő részleteit és kamatait. Idén Romániának 5 milliárd eurót kell törlesztenie a korábban felvett hitelekből. Ebből 4 milliárdot a BNR az ország valutatartalékából fog elvenni, a fennmaradó részt pedig a pénzügyminisztériumnak kell előteremtenie. A kormány 1,5 milliárd euró értékű államkötvényeket dobott a piacra a közelmúltban, melyek hét éves futamidő mellett 4,8 százalékos kamatot biztosítanak a befektetőknek. A sikeres kötvénykibocsátást Liviu Voinea a befektetők Románia iránti bizalma megnyilvánulásaként értékelte.

Juhász Jácint, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa szerint önmagában az, hogy egy ország hitelt vesz fel, nem probléma, a lényeg az, hogy mire fordítja a pénzt. Egy-két évig szociális célokra, bérekre, nyugdíjakra is lehet fordítani hiteleket, a fogyasztás támogatása céljából, ám hosszabb távon ez a gazdaságpolitika nem fenntartható. „Romániában jelenleg egy krízistúlélési politika van. Nem látni hosszútávú célokat, úgy tűnik, a kormány folyamatosan arra játszik, hogy húzzuk ki valahogy az illető évet. Ezen változtatni kell” – nyilatkozta a szakember a maszol.ro-nak.