Ezért irigyelhetik a kolozsváriak a szebenieket

„A nagyszebeniek magukénak érzik a belvárost, ez pedig hatalmas lehetőségeket rejt magában” – fejtette ki pénteken Guttmann Szabolcs Kolozsáron. A neves építész-urbanista az erdélyi építőipar helyzetéről tartott előadást az idei harmadik Gazdasági konferencia és üzletember-találkozón.

Guttmann Szabolcs elmondta: mivel huszonegy éven át nagyszebeni lakosként élt, 2002 és 2008 között pedig a hajdani szász város főépítésze volt, ma is visszajár, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével járó beruházások sorsát felülvizsgálja. Szerinte 2013-ban is ott tartunk, hogy szakemberhiánnyal küszködnek, rengeteg munka vár az erdélyi építészekre.

Romániában külön probléma, hogy a főépítészek nem kaphatnak pecsétjogot, ezért országszerte kerülik ezt a tisztséget, így azonban a szakmaiság egyre távolabb kerül a közpénzek elköltésétől, a közberuházások skálája leszűkül. „Szakmaiság nélkül komoly stratégiák sem születnek, az az építőipar pedig, amelyik a közösségi terek minőségére fektetne hangsúlyt, egyelőre távol áll tőlünk” – hangoztatta Guttmann.

Arról is beszélt, hogy a közterek rehabilitálása egyenlő a közösségek fenntarthatóságával, ez a fogalom pedig azt jelenti, hogy az adott közösségnek magáénak kell éreznie a városát, ugyanakkor tőkeerős üzleti környezetre van szüksége. „Az az érzésem – fejtette ki Guttmann –, hogy időnként még Kolozsváron is kérdőjeles ez. Gondoljunk csak a Continental szálloda esetére, arra, hogy senki nem védte meg a gazdasági szabadságtól, és bármit megtehettek az épülettel. Ezzel szemben a szebeni lakosság magáénak érzi a belvárost, ez pedig hatalmas lehetőségeket rejt magában”.

A törvény értelmében bárki kivitelezhet, hogyha szakmaiságot is produkál, a valóság azonban azt mutatja, hogy az utóbbi évek csökkenő beruházásai is olyan kivitelezőkkel zajlanak, akik korábban esetleg útépítők voltak, most pedig műemléket restaurálnak – fejtette ki a szakember. „Ha ilyen irányba indul el a szakmaiság, akkor néhány év múlva ijesztő lesz Erdély képe, mert utászok fogják restaurálni azt, amit még nem tudtunk megmenteni mostanáig” – szögezte le. Szerencsére – tette hozzá – találni jó példákat: Szebenben nőtt a beruházások száma, több a tervező és kivitelező, Gyulafehérváron pedig a teljes vár restaurálására rá lehetett beszélni a városházát.

A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület, az Euréka Egyesület, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, valamint Kárpátia Magyar-Román Vegyes Kamara szervezésében zajló eseményről Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója, az RMÜE elnöke a maszol.ro-nak elmondta, a negyedévente tartott konferenciák sorában a mostani kivételt képez, ez az első alkalom ugyanis, hogy több egyesület hozta tető alá. A konferenciák tematikáját a tagok érdeklődése alapján állítják össze, a jelenlegi találkozó a vállalkozások fejlesztéséről, az Európai Uniós lehetőségekről szólt, az építőiparon belül. A szervezők figyelnek arra is, hogy az új tagok teret kapjanak a bemutatkozásra. „Külön öröm az – árulta el Diósi –, hogy tavalytól az egyetemisták is csatlakoztak, mert a legparázsabb vitákat érdekes módon éppen ők szítják, a diákok friss látásmódja és őszintesége pedig felrázza a vállalkozókat”.

 

Kimaradt?