Visszafelé sülhet el az euró alapú hitelstopp

Az eladások jelentős visszaesésére számítanak az ingatlanfejlesztők amiatt, hogy immár csak lej alapú hiteleket lehet felvenni az Első Otthon program keretében, melyeknek költségei magasabbak mint az euró alapúaknak.

Bár a kormány, úgymond az adósok érdekében rendelte el, hogy az Első Otthon program keretében csak lej alapú hiteleket lehessen nyújtani, rövid távon ez nem szolgálja a lakást vásárolni szándékozók érdekeit. Míg egy 50 ezer eurós lej alapú hitel esetén a havi törlesztőrészlet 1300 lej körül mozog, addig egy ugyanolyan értékű euró alapú hitelt hozzávetőleg 1040 lejes havi részletekben kell visszafizetni. A tetemes, mintegy 20 százalékos különbség abból adódik, hogy az euró alapú hitelek kamatát az európai irányadó bankközi kamatláb alapján (Euribor), a lej alapúakét pedig a romániai irányadó bankközi kamatláb (Robor) alapján számítják ki, s utóbbi lényegesen magasabb.

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke a közelmúltban azt ígérte, hogy a lej alapú hitelek kamata az euró alapúak szintjére fog süllyedni, ám addig még sok van, lévén, hogy az Euribor jelenleg 0,2 százalékon, a Robor pedig 4,5 százalékon áll. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az Euribor történelmi mélyponton van, s esetleges lényeges mértékű emelése időzített bombát jelent azok számára akik euró alapú jelzálog hitelt vettek fel.

Az Első Otthon programot lebonyolító Garancia Alap szakemberei arra számítanak, hogy a kamatok és a törlesztőrészletek emelkedése következtében a hiteligénylések száma felére fog csökkenni. Az ingatlanfejlesztők nem ennyire pesszimisták, ám a változtatás szerintük is vissza fogja vetni az eladások számát. „A legnagyobb gondot azon összeg jelenti amelyet fel lehet venni hitelként. Korábban 2800 lejes havi jövedelem elég volt egy 65 ezer eurós hitelhez, most azonban már mintegy 30 százalékkal nagyobb jövedelemre van szükség” – nyilatkozta a Capital gazdasági hetilap által megszólaltatott Kürti Róbert, az RPF Development ingatlanfejlesztő ügyvezető igazgatója, aki a forgalom 20 százalékos csökkenésére számít.

Hasonlóan vélekedik Frinkuj Árpád, a kisbácsi Fritech ingatlanfejlesztő tulajdonosa is. „A hatás egyértelműen negatív lesz, ám hogy milyen mértékű, azt egyelőre nem lehet tudni. Mi egyelőre nem érezzük a hatását, mivel az utolsó kész tömbházat már eladtuk, a következő pedig még nincs abban a fázisban, hogy elkezdhettük volna az értékesítését. Mostanáig a lakásaink 60-70 százalékát Első Otthonos hitelekből vásárolták, ezentúl szerintem kevesebben fognak tudni hitelt felvenni” – nyilatkozta a Maszolnak Frinkuj Árpád. Véleménye szerint az Első Otthon program jól működött eredeti formájában, a kormány jobban tette volna, ha nem változtat rajta. Frinkuj Árpád úgy véli, az ingatlanfejlesztők és a lakást vásárolni szándékozók számára az volna a legnagyobb segítség, ha a kormány eltörölné az ingatlanok áfáját. Jelenleg az ingatlan tranzakciók után 5 százalék áfát kell fizetni.

„Én egyet értek ezzel a változtatással, de azzal a feltétellel, hogy legyen Új Otthon program. A jelenlegi körülmények között az ügyfelek kisebb, illetve régi építésű lakásokat lesznek kénytelenek vásárolni” – mondja Antoanela Comşa, a Gran Via ingatlanfejlesztő válalkozás vezérigazgatója. Az Új Otthon program beindítása, melynek keretében kizárólag újonan épült lakásokat lehetne vásárolna, a kormányprogram része volt, ám ezidáig nem ültették gyakorlatba.   

 

Kapcsolódók

Kimaradt?