A legtöbb, általános fogyasztói javakat forgalmazó élelmiszerláncot megbírságolta az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatal (ANPC) a június végén lefolytatott országos ellenőrzés eredményeként. Főként az élelmiszereknél találták rendellenességet az ellenőrök.

Sok esetben az áru elnevezése nem felelt meg a tartalmának, így például volt olyan vajként árusított termék, amelyben csak minimális mennyiségben volt tejszármazék. Az egyik áruházra azért szabtak ki büntetést, mert a bioáru részlegén egyetlen olyan termék sem volt, amely megfelelt volna ennek a kritériumnak.

A Capital gazdasági hetilap munkatársai szintén felfedeztek több, a vásárlók megtévesztését célzó praktikát. A Mega Image hálózat egyik szupermarketjében olyan miccshúst árultak 50 százalékos árengedménnyel, melynek szavatossági ideje másnap járt le, és erre a kereskedő nem figyelmeztette a vásárlókat. Ugyanezt a trükköt a Mega Image több fajta kolbásznál is bevetette.

Az áruházláncok gyakran a kliensek felületességét használják ki, pszeudo-árengedményekkel próbálják meg rászedni őket. A fogyasztóvédelmisek bírságoltak olyan „Ötöt fizet, hatot kap” promócióért, melyben hat doboz joghurtot 6,19 lejért árusítottak. A dolog szépséghibája az volt, hogy egy joghurtot 1,05 lejért lehetett megvenni ugyanabban áruházban, ami azt jelenti, hogy a promóció hatodik, „ingyenes” darabja tulajdonképpen 94 baniba került.

Egy másik, szemfényvesztő promócióban két rúd szalámit csomagoltak össze, „a második darab féláron” címkével ellátva. A csomag árát ez esetben is sajátos matematika alapján számították ki, ugyanis egyetlen rúd szalámi ára 8,59 lej volt, a promóciós csomagért tehát mindössze 12,88 lejt kellett volna elkérniük, nem pedig 15,39 lejt, mint azt tették.

Egy hipermarketben kedvezményes áron kínált ikrával bolondították a vásárlókat. A „Hármat fizet, négyet kap” elnevezésű csomag 9,99 lejbe került, annak ellenére, hogy ugyanott egyetlen doboz ikra ára 3,17 lej volt, a promóció valós értéke tehát 9,51 lej kellett volna hogy legyen.

A fentiekhez hasonló esetek százával fordulnak elő az áruházláncokban, állítják a fogyasztóvédelmisek. A vásárlók megtévesztését célzó marketingtevékenység visszaszorítására ugyanakkor vajmi kevés az esély, lévén, hogy a kiszabható bírság maximális összege 6000 lej, ami semmiség a nagy áruházláncok számára. Közülük többnek az éves forgalma 2012-ben 1 milliárd euró körül mozgott.

„Komplex mechanizmusok vannak a promóciók mögött, elkerülhetetlenek az apró hibák. A Fogyasztóvédelmi Hivatal ellenőrzései mindennaposak, valamit nekik is kell talániuk” – magyarázta a bizonyítványát a Cora egyik illetékese a Capital megkeresésére.