Székelyföldön kevés szálláshely zárt be, a működési engedélyét egyetlen háromszéki panzió adta vissza.

Négy hotel közül válogathat, aki Kolozsváron, a Tordai úton szeretne megszállni. Van közöttük három- és négycsillagos, ebben az időszakban azonban egy dolog közös bennük: egyikben sem tolonganak a vendégek. Hétköznap, a kora esti órákban, legtöbbjüknél egy-két ablakban van csak fény, de akad olyan is, ahol a recepció és az étterem kivételével az egész épület sötétségbe burkolózik.

Egy, a Hunyadi (Avram Iancu) téren álló elegáns szálló ki sem nyitott májusban, a tulajdonos minden bizonnyal úgy gondolta, hogy a járvány ideje alatt lehetetlen nyereségesen működtetni. A Gazdasági, Energetikai és Vállalkozásügyi Minisztérium kimutatásaiban 8 kolozsvári szálláshely szerepel, melynek tulajdonosa idén adta vissza a létesítmény működési engedélyét. Országos szinten 88 szálló, motel, panzió és kemping dobta be a törölközőt. A legtöbb, 20, az ország legnépszerűbb idegenforgalmi övezetében, a tengerparton és a Duna-deltában található, 11 pedig a Prahova-völgyében.

Nagyszebenben, Gyulafehérváron és az Erdélyi Szigethegységben található Aranyosláposon két-két szálloda zárt be végérvényesen, Zágonban, Marosvásárhelyen, a Bihar megyei Szentmártonban, Zsibón, Buziásfürdőn, Lugoson, Brassóban, Déván, Vízaknán és Pusztakalánban pedig egy-egy szálláshely. Bukarestből ugyanannyi turisztikai létesítmény működési engedélyéről mondott le önként az üzemeltető, mint Kolozsváron.

Azon szálláshelyek száma, melyek ki sem nyitottak májusban, illetve időközben bezártak, nagyobb, mint 88, a működés felfüggesztése ugyanis nem vonja automatikusan maga után a működési engedély megszünését/megszüntetését.

60-70 százalékos visszaesés

A szállásadókat profiljuktól és méretüktől függetlenül egyformán hátrányosan érintették a koronavírus-járvány, illetve a fertőzés terjedése ellen bevezetett korlátozások, foglalta össze tapasztalatait Gabriel Popescu aradi turisztikai szaktanácsadó. A Gazdasági, Energetikai és Kereskedelmi Minisztérium kötelékében dolgozó szakember Arad, Bihar, Krassó-Szörény és Temes megyei vállalkozásoknak nyújt ismertetőt a hatályos rendelkezésekről és törvényi feltételekről, az engedélyeztetési folyamatról – legyenek azok panziók vagy szállodák, faluturizmusban vagy szabadidős élményparkokban érdekelt cégek.

A szükségállapot idején, amíg kijárási és utazási tilalom volt érvényben, a vendégek távolmaradása miatt szó szerint kongtak a szálláshelyek. Néhány vállalkozónak az nyújtott mentőövet, hogy a hatóságok karanténközpont céljára kijelöltek panziókat, vagy a koronavírus-fertőzöttek kórházában dolgozó egészségügyi személyzet számára tartottak fenn szobákat egyes szállodákban.

„A szükségállapot feloldása után sem javult a helyzet, mert miután megnyithattak a szállodák, az éttermek még nem működhettek, vagy csak a teraszokon szolgálhattak fel ételt. Aki ezt nem tudta biztosítani, attól ugyancsak távol maradtak a vendégek. Emiatt egyébként nemcsak a szálláshelyek tulajdonosai panaszkodtak, hanem az éttermek vezetői is” – jelentette ki.

Statisztikával nem rendelkezik, de Gabriel Popescu az ügyfeleivel folytatott beszélgetése során arra a megállapításra jutott, hogy a szállásadók idén a tavalyi forgalomnak csak 30-40 százalékát bonyolították le. Tud olyan temesvári három- és négycsillagos szállodáról, amelyek bezártak, s talán már ki sem nyitnak újra, de Aradon is van olyan négycsillagos hotel, amelyik az alkalmazottai egy részét elbocsátotta, illetve kényszerszabadságra küldte.

A Küküllő bedobta a törölközőt

A krízis a nagyokat éppúgy sújtja, mint a kicsiket, aminek legékesebb bizonyítéka, hogy a bukaresti ötcsillagos Radisson Blu és Park Inn by Radisson hotelek szobáik egy részét felszerelték kivetítőkkel és telekonferenciák lebonyolítására alkalmas felszereléssel, s irodaként is bérbe adják azokat.

Bukarestben és a gazdaságilag fejlett városokban, mint például Kolozsváron és Temesváron, a felsőkategóriás szállodák és panziók főleg az üzleti turizmusból éltek, és ez a szegmens az idegenforgalmi átlagnál is nagyobb arányban esett vissza.  

Székelyföldön sem jobb a szállodaipar helyzete, mint más régiókban. A székelyudvarhelyi Küküllő augusztus 18-án bezárt és szélnek eresztette az alkalmazottait. A szállodák gondjait súlyosbítja, hogy a beltéri wellness részlegek a mai napig nem nyithattak meg, a járványügyi adatok fényében pedig úgy tűnik, hogy erre a közeljövőben sem fog sor kerülni.

Hargita megyén belül a borszéki és a gyimesekbeli szálláshelyek zárták viszonylag jó eredményekkel a nyári szezont.