banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

BBTE-elemzés: biztatóan alakul a román gazdaság a harmadik negyedévben

Az áprilisi erőteljes csökkenés után a gazdaság már májusban növekedésnek indult, a növekedési ütem júniusban pedig tovább erősödött. Emellett a gazdasági bizalmi index és a Google mobilitási indexe is egy jelentős növekedést vetítenek előre 2020 harmadik negyedévére – olvasható a BBTE közgazdasági kara magyar oktatatóinak hétfőn közzétett elemzésében.

Újabb elemzést tettek közzé a romániai koronavírus-járvány 200. napján kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos oktatói, akik a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt keretében valós idejű képet kívánnak nyújtani a járvány gazdaságra gyakorolt hatásairól (econ.ubbcluj.ro/coronavirus).

Az első 200 nap után a kutatócsoport elemzései alapján az alábbi következtetések rajzolódtak ki a román gazdaság állapotáról:

  • A járvány hatása a román gazdaságra már az első negyedévtől kezdődően érezhető volt, de a visszaesés a második negyedévben érte el a mélypontját. Az elemzők várakozásaival összhangban a gazdaság éves növekedési üteme jelentősen visszaesett a második negyedévben: -12,3% 2020 első negyedévéhez képest, illetve -10,5% 2019 második negyedévéhez képest, amely rekord mértékű visszaesésnek számít – a korábbi válságok idején soha nem volt tapasztalható ilyen drasztikus visszaesés egyetlen negyedévben sem.
  • Kisebb vagy nagyobb mértékben, de a járvány az összes nemzetgazdasági ágazatot érintette. Az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján a második negyedévben az ipari ágazatokban volt tapasztalható a legnagyobb visszaesés, amelyet a magánszolgáltatások szektora követ. A negyedéves GDP visszaesését keresleti oldalon leginkább a fogyasztási javak vásárlásának jelentős visszaesése okozta.
  • A havi bontású adatsorok azt mutatják, hogy az áprilisi erőteljes csökkenés után a gazdaság már májusban növekedésnek indult, a növekedési ütem júniusban pedig még tovább erősödött. Ezen felül a július és augusztus is bizakodásra ad okot, az ebben az időszakban mért gazdasági bizalmi index és a Google mobilitási indexe is egy jelentős növekedést vetítenek előre 2020 harmadik negyedévére. Várakozásaink alapján a harmadik negyedév után a visszaállás ritmusa jelentősen lassulni fog.
  • A járvány alatt a munkanélküliségi ráta növekedésnek indult, a januári 3,7%-os szintről júliusra már 5,4%-ra emelkedett, viszont fontos kiemelni, hogy a munkahelyek védelmét célzó kormányzati intézkedések tompították a munkanélküliség növekedését.

A pénzügyi piacok alakulása:

  • A járványhelyzet első heteinek drámai, akár 20%-ot is elérő csökkenései után a főbb pénzügyi mutatók egy folytonos javulást mutattak, aminek eredményeképpen 200 nappal az első koronavírus eset után a bukaresti tőzsde BET indexe „csak” egy 5,7%-os kumulált visszaesést jelez.
  • Annak ellenére, hogy szeptemberben a lej euróval szembeni árfolyama történelmi értékeket ért el, a járvány első 200 napja a lej leértékelődése az euróval szemben összességében nem volt drámai (-1,09%), ami többek között a Román Nemzeti Bank határozott és időben meghozott intézkedéseinek köszönhető.
  • Összehasonlítva az adatokat a 2008-2009-es válság hasonló időszakával, megállapítható, hogy habár a piacok reakciója és a pénzügyi feszültségek hasonlóak voltak, mint most, a jelenlegi válsághelyzetben a kilábalás gyorsabbnak és egyenletesebbnek tűnik. Összehasonlítási alapként, a bukaresti BET index a 2008-as válság során egy a mostanihoz hasonló időperiódusban 29%-os esést is elkönyvelhetett.

A vállalati szektor:

  • Annak ellenére, hogy összességében az iparban nagyobb visszaesést regisztráltak, mint a szolgáltató szektorban, a gazdasági alágazatok szintjén némely esetekben teljesen más képet láthatunk: a vendéglátóiparban teljes összeomlás figyelhető meg, míg az IT szektor, valamint a futárszolgálatok a járvány alatt tovább gyarapodtak. Az építőipar éves szinten ugyan nem csökkent, a növekedés üteme azonban némileg visszaesett.
  • Az alágazatok szintjén a legjelentősebb csökkenések a turizmus és vendéglátás szektorban voltak tapasztalhatóak (67%-os becsült csökkenés a második negyedévben), valamint a kulturális, művészeti és egyéb szolgáltatások szektorában (60%-os becsült csökkenés a második negyedében).

Mobilitási mutatók:

  • A szükséghelyzetről vészhelyzetre való átállás után a lakosság mobilitása szignifikánsan növekedett (elérve mára a +11%-os szintet a február 15. – március 1. közötti időszakhoz képest). A legnagyobb növekedés a „parkok” (parkok, tengerpart és strandok, nyitott terek, nyilvános arborétumok) kategóriában észlelhető, ezen helyek látogatottsága csaknem megduplázódott ebben az időszakban (+95% a járvány előtti időszakhoz képest).
  • A mobilitás legnagyobb növekedései a tengerpart mentén figyelhetők meg: Constanța megyében a mobilitási index a (+82%, +125%) intervallumban váltakozott az utóbbi két hónapban, míg Tulcea megyében szintén jelentős növekedést figyelhetünk meg, ahol az utóbbi két hónapban +26-39%-kal haladta meg a mobilitási mutató a járvány előtt tapasztalt értékeket.
  • Az országban négy olyan megye található, ahol még nem tért vissza a mobilitás a járvány előtti szintekhez. Erre a négy megyére mind jellemző, hogy erős szolgáltató szektorral rendelkeznek, ahol az otthoni munkavégzés és az online vásárlások trendje továbbra is meghatározó maradt: Bukarest (-10% a február 15. – március 1. periódushoz képest), Temes (-3%), Kolozs (-2%) és Iași (-1%).

Ingatlanpiac:

  • Az Országos Kataszteri és Ingatlanhirdetési Ügynökség (ANCPI – Agenția Natională de Cadastru si Publicitate Imobiliară) adatai alapján az ingatlantranzakciók száma 2020 márciusában és áprilisában drámaian lecsökkent (47%-kal országos szinten, de némely megyékben a csökkenés meghaladta a 80%-ot is). A hirtelen és erős csökkenés után egy csaknem ugyanolyan gyors és erős növekedés rajzolódott ki, mondhatni „V” alakban.
  • Az ingatlantranzakciók számának visszaesése egyelőre nem vonta maga után az ingatlanárak jelentős csökkenését: a nagyvárosokban (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Constanța, Brassó) az ingatlanárak a járvány alatt alig 3%-kal mérséklődtek, ami sokkal nagyobb optimizmust mutat, hiszen a 2008-2009-es válság hasonló időszaka alatt az ingatlanok árai akár 33%-kal is visszaestek.

A kutatási projekt naponta frissülő eredményeit a COVID-19 RoEIM online platformon lehet követni, míg a részletesebb elemzéseket a kutatócsoport a projekt Facebook-oldalán rendszeresen publikálja.

Kapcsolódók

Kimaradt?