Középtávon közel 50 százalékos drágulással számolnak a szakemberek az Európán belüli járatok esetén. Egyelőre olcsóbban repülhetünk, mint a járvány kitörése előtt.

A koronavírus-járvány nem csupán óriási anyagi veszteséget jelentett a polgári légiforgalom számára, de várhatóan nagy változásokat is gerjeszt az ágazatban. Középtávon a repülőjegyek árának tetemes mértékű drágulására, illetve a piac jelentős átrendeződésére lehet számítani.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) becslései szerint, mivel a társadalmi távolságtartási szabályok miatt a gépek kevesebb utast szállíthatnak, mint korábban, emelkedni fog a jegyek ára. Európán belül a drágulás mértékét 49 százalékra becsülik a szakemberek. Ennél nagyobb mértékű, 50, illetve 54 százalékos áremelkedésre csak Latin-Amerikában és a Csendes-óceán térségében számít a IATA.

Egyelőre ennek nemigen vannak jelei, a Wizz Air Kolozsvárról induló járataira nagyjából ugyanannyiért vagy olcsóbban lehet jegyet váltani, mint a járvány kitörése előtt: a hónap utolsó napjaiban Párizsba 129, Rómába 189, Londonba 139 lejért lehet repülni.

„A kezdeti időszakban a plusz költségeket nem hárítják át az utasokra, mivel a légitársaságok érdeke az, hogy legyen forgalom, megteljenek a gépek. Ha a gépek állnak, akkor is vannak fix költségek, amelyeket fedezni kell. Gondolok itt például a személyzet bérére, a karbantartásra stb. Ha viszont a gépek dolgoznak, még olcsóbb jegyek mellett is fedeznek valamennyit az állandó kiadásokból” – nyilatkozta Nemes Szabolcs, Roland Berger tanácsadó cég romániai igazgatója.

A járvány katasztrofális gazdasági hatásait részben ellensúlyozza az alacsony üzemanyagár, mivel ez a légitársaságok költségeinek kb. 30 százalékát teszi ki. A szakember véleménye szerint közép- és hosszútávon a légitársaságok az összes pluszköltséget rá fogják terhelni az utasokra, drágábban fogunk repülni. Ehhez az is hozzájárul majd, hogy minden bizonnyal gyengülni fog a konkurencia, egyes társaságok csődbe mennek.

A fapadosok ellenállóbbak a vírussal szemben

A piac jelentős átrendeződésére számít Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója is. A részben magyar tulajdonban levő fapados társaság első embere szerint az elkövetkező fél év lesz a legérdekesebb a piaci konszolidációt illetően, egyes állami támogatással megmentett légiforgalmi vállalatok 25-30 százalékkal fogják csökkenteni a kapacitásaikat.

A Wizz Air ellenben új bázisokat hoz létre, az első körben Milánóban, Lárnakában és Tiranában. A Wizz Airt nem érte készületlenül a válság, annak kitörésekor hozzávetőleg 1,5 milliárd eurós készpénztartalékkal rendelkezett. Európa vezető fapadosa, a Ryanair még ennél is jobb pozícióban volt, a járvány kitörésekor 4 milliárd dolláros készpénztartaléka volt.

Egy sor nagy légitársaság azonban lehúzhatta volna a rollót állami támogatás nélkül, a Lufthansa, az Air France – KLM, az Alitalia, a SAS és a Norwegian közel 30 milliárd euró értékű segélyt kapott. „A Ryanair és más, jól vezetett légitársaságok nem kértek ilyen igazságtalan szubvenciókat, melyek ügyében az Európai Unió bíróságaihoz fogunk fordulni, hogy megvédjük a tisztességes légiforgalmi versenyt, aminek eredményeként az elmúlt 20 évben az ügyfelek olcsón utazhattak” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Olga Pawlonka, a Ryanair regionális értékesítési- és marketing igazgatója. A megtámogatott légitársaságok között van a román fapados Blue Air és a Tarom is, melyek összesen 120 millió eurós szubvencióban részesültek.

A IATA azzal számol, hogy a polgári légiforgalom árbevétele globális szinten 55 százalékkal, 314 milliárd euróval csökken a tavalyi szinthez képest.