Húszezer lejig terjedő összeggel büntethető az a munkaadó, aki hátrányos helyzetbe hoz, vagy diszkrimináló okokból bocsát el alkalmazottat. Az erről szóló törvénymódosítást kedden fogadta el döntő házként a képviselőház.

A jogszabály tiltja, hogy egy munkaadó a bőrszíne, állampolgársága, nemzetisége, anyanyelve, vallása, társadalmi háttere, genetikai adottságai, neme, szexuális orientációja, életkora, fogyatéka, nem fertőző krónikus betegsége, HIV-fertőzöttsége, politikai preferenciái, családi helyzete, szakszervezeti tagsága alapján hátrányos helyzetbe hozzon vagy elbocsásson alkalmazottat.

A kedden elfogadott tervezet a munkatörvénykönyvet módosítja. Az előterjesztői a munkaviszonyokban jelentkező diszkrimináció meghatározását pontosították, és az előírt szankciókat növelték. A tervezetet a szenátus már elfogadta, így már csak az államfőnek kell kihirdetnie, hogy hatályba lépjen.

A módosított jogszabály meghatározza a közvetett és a közvetlen diszkrimináció fogalmát, ugyanakkor leszögezi, zaklatásnak minősül minden olyan magatartásforma, amellyel az elkövető sérti a másik személy méltóságát, és megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy sértő helyzetet teremt.

A törvény értelmében nem minősül diszkriminációnak a megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy preferencia az olyan állások esetében, amelyeknél a tevékenység jellegéből vagy a munkavégzés körülményeiből adódóan bizonyos szakmai követelmények teljesítése meghatározó fontosságú.

A rendelkezések be nem tartása 1000-től 20 000 lejig terjedő bírsággal büntethető - szögezi le a törvény.