Képzettségi szint, átlagéletkor, várható élettartam, az ezer főre jutó személygépkocsik száma, az otthon mérete, az egy főre eső gázfogyasztás és a település nagyság szerinti besorolása szerint a Temes megyei Újszentes község a legélhetőbb település Romániában – közölte egy tanulmányában a Románia közigazgatási átszervezének szakmai megalapozásával megbízott szakértői bizottság (CONREG).

A toplista második és harmadik helyezettje két Ilfov megyei település: Voluntari és Corbeanca. Predeal a negyedik, Kolozsvár az ötödik, a további sorrend: Bușteni, Nagyszeben, Szinaja, Bukarest és Temesvár.

A businessforum.ro szerint a mindig is gazdag községként ismert, hatvan százalékban magyarok lakta Újszentes Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármester 18 évig, 2012-ig tartó mandátuma alatt fejlődött látványosan. A portál szerint az elöljárónak éppen a Temesvárhoz közeli község felvirágzása lett a veszte: az utóbbi években nagyon sokan költöztek be Újszentesre, akik a tavalyi önkormányzati választásokon Szilágyi szociáldemokrata ellenjelöltjére szavaztak, így a magyar politikus elvesztette mandátumát.

Újszentes Temesvártól 4 km-re északra található a megyeszékhellyel összeérő, de közigazgatásilag önálló község. A települést 133 szentesi református család alapította 1891-92 folyamán a Vadászerdőnek nevezett helyen. 1848-ban még erdő borította a mai Újszentes területét. A Temesközt a magyarság a honfoglalás után benépesítette ugyan, s a középkorban viszonylag sűrűn lakott, virágzó vidék volt, lakossága a XV–XVIII. századi háborúkban – különösen Temesvár eleste (1552) után – elpusztult vagy elmenekült. A török hódoltság megszűntével a bécsi udvar Temesi Bánság néven kormányozta a vidéket, majd az 1778-as, közigazgatásilag Magyarországhoz való visszacsatolást követően kezdődött meg a telepítés elsősorban Szeged és a Tiszántúl környékéről. A benépesítés vallási szempontok alapján (is) zajlott. Újszentesen csak református magyarok telepedtek le: 133 család, összesen 768 fő. Ma valamivel több, mint négyszáz református tartozik a gyülekezethez. 1902-ben kezdték építeni a templomot, melyet 1903 szeptember első vasárnapján szenteltek föl. „Szórványban lévén, ijesztő mértékben fogy a magyar lakosság és egyre nehezebben tudja ápolni hitbeli központját és történelmi emlékhelyeit” – véleményezett a helybéli lelkész, Szűcs Ottó. (Forrás: magyarvagyok.com)