Nagyon kevés erdélyi magyar munkavállaló tud otthonról dolgozni, így nagyon kevesen tudják nehézség nélkül megoldani a kisgyermekek felügyeletét addig, amíg zárva tartanak az iskolák, óvodák - derül ki az Erdélystat koronavírussal kapcsolatos felméréséből, amelyet az erdélyi magyarok körében végeztek el április 1–10. között. A helyzetet súlyosbítja, hogy a megkérdezettek jelentős százaléka tart attól, hogy elveszíti munkahelyét a kényszerszabadság lejárta után, és bár így lesz, aki ellássa a gyermekek felügyeletét, de nem lesz, amiből ellátni őket.

A koronavírus-járvány miatti intézkedések megváltoztatták az erdélyi magyarok nagy részének munkakörülményeit - derül ki az Erdélystat felméréséből, amelynek keretében 7450 személyt kérdeztek meg. Az aktív, tehát foglalkoztatott válaszadóknak egyötöde (19,6 százalék) mondta azt, hogy kizárólag otthonról végzi munkáját a szükségállapot alatt, további 8 százalék részben otthonról, részben pedig bejár a munkahelyére is.

Mintegy 70 százalék továbbra is bejár dolgozni, többségük esetében (közel 40 százalék) a munkahelyen védőintézkedéseket foganatosítottak (maszk, kesztyű, távolságtartás). A felmérés arra nem tér ki, hogy a munkahelyére bejárók hány százaléka tudna kérésre otthonról dolgozni, de feltételezhetően nem sokan.

A felmérésből kiderül: nagy azoknak az aránya (29 százalék), akik továbbra is a megszokott körülmények között dolgoznak. Ők a mezőgazdaságban és az építőiparban felülreprezentáltak, a falvakban, az alacsonyan iskolázottak körében.

Sokan félnek munkahelyük elvesztésétől

Az Erdélystat felmérése rámutat, hogy a járvány hatásai már első körben drasztikusan érintették a munkaerőpiacot. A februárban még gazdaságilag aktív, tehát foglalkoztatott válaszadók 8 százaléka számolt be április elején arról, hogy máris munkanélküli lett. Április elején az aktív megkérdezettek 22 százaléka kényszerszabadságon volt, 5 százalékuk fizetés nélküli szabadságon. További 8 százalék esetében a munkaadójuk már kilátásba helyezte a kényszerszabadságot vagy az elbocsátást.

Az április elején aktívak 36 százaléka mondta azt, hogy tart attól, elveszíti munkahelyét vagy munkanélküli marad, amennyiben a megszorító intézkedések még 2–3 hónapig tartanak. A munkahelyüket akkor biztonságban tudók alapvetően szellemi foglalkoztatottak, akik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy), az alapszolgáltatási szektorban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az információs és kommunikációs ágazatban dolgoznak.

A mezőgazdaságban tevékenykedők az alacsonyabb gazdasági kockázatú csoportba tartoznak. Itt alapvetően a saját szükségletre termelők vannak jobb helyzetben, az alkalmazottként dolgozók egy számottevő részét szintén fenyegeti a munkanélküliség vagy a kényszerszabadság veszélye - mutat rá az Erdélystat felmérése.

További elbocsátási hullám várható

Az országos munkaerőelosztó ügynökség (ANOFM) elnöke, Victor Picu hétfőn a Ziarul Financiarnak úgy nyilatkozott, hogy a szükségállapot, azaz május 15. után a munkaadónak kell állnia azoknak az alkalmazottaknak a költségeit, akik továbbra is kényszerszabadságon lesznek. Jelenleg az állam finanszírozza a kényszerszabadságon lévők bérének 75 százalékát.

Victor Picu hozzátette, a szükségállapot után viszont a munkaadó újra aktívvá teheti a felfüggesztett munkaszerződéseket. Erre a cégek csak akkor lesznek képesek, ha lesz elegendő tőkéjük tevékenységük újraindítására és az alkalmazottak bérének fedezésére.

A munkaügyi szaktárca adatai szerint a szükségállapot március 16-i kihirdetésétől kezdve szerdáig 270.819 egyéni munkaszerződést bontottak fel országszerte. Ezek közül 50.390-et a nagy- és kiskereskedelmi ágazatban, illetve a járműjavítási szektorban, 47.781-et a feldolgozóiparban, 37.750-et pedig az építkezések terén. Ugyanebben az időszakban 1.027.117 egyéni munkaszerződést függesztettek fel. 

Kedden a munkaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a szükségállapot május 15-étől esedékes megszűnte után egy másfajta bérköltség-támogatás válthatja a kényszerszabadságot. Az Adevarul Live-nak adott interjúban Violeta Alexandru azt mondta, nem tartja kizártnak, hogy a kényszerszabadságra küldött munkavállalók juttatását május 15-e után is folyósítsák "még egy nagyon rövid ideig", alapvetően azonban a kormánynak az a célja, hogy "ezt a passzív intézkedést egy aktívval helyettesítse" a válság által leginkább érintett területeken.