A koronavírus-fertőzés és a hatósági óvintézkedések miatt bajba került vállalkozások elkezdhetik kényszerszabadságra küldeni alkalmazottaikat, majd ezt követően igényelhetik az állami támogatást – hívta fel az érintettek figyelmét Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő.

Szombaton megjelent a munkaügyi minisztérium gazdasági mentőcsomagja, amely bevezeti a „technikai munkanélküliség”, közismertebb nevén a kényszerszabadság intézményét.

Debreczeni László rámutatott: a rendeletben két esetet különböztetnek meg, és ezekre más-más támogatási szabályok vonatkoznak. Egyik azon vállalkozások és intézmények esete, amelyeket a március 21-i katonai rendelettel bezártak, így nem tudnak munkát biztosítani alkalmazottaiknak. Ilyenek többek között a kulturális intézmények, a bevásárlóközpontok, fogászati rendelők, éttermek stb. Ezek most kényszerszabadságra küldhetik összes alkalmazottjukat, és a bruttó bérek 75 százalékát teljes egészében az állam finanszírozza számukra, így az alkalmazottak kézbe kapott fizetését és annak adóvonzatát is.

A másik eset azon vállalkozásoké, amelyeknél márciusban legalább 25 százalékkal csökkentek a bevételek a január-februári átlaghoz képest. Ezek a cégek alkalmazottaik 75 százalékát küldhetik kényszerszabadságra és meg kell tartsák a 25 százalékot. A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint a kormánynak ez a döntése pozitív, hiszen arra „kényszeríti” az érintett vállalkozókat, hogy ne álljanak le, hanem alkalmazottaik egynegyedével próbáljanak legalább negyedgőzzel tovább dolgozni.

Debreczeni László szerint mindkét esetben a cégek az alkalmazottak kényszerszabadsága után az államtól támogatásként megkapják a nettó fizetések 75 százalékát és ezen bérek adóvonzatát is. Pozitív az, hogy az állami támogatásokat a vállalkozók megkapják a munkaerő-ügynökségen keresztül, és abból folyósítják a 75 százalékos fizetéseket, illetve befizetik azok adóvonzatát.

Egyszerű dokumentációval igényelhető a kényszerszabadság

A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó szerint azok a vállalkozások, amelyeket katonai rendelettel zártak be, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél (AJOFM) kell leadják a kényszerszabadságoló alkalmazottaik névsorát, és mellékelniük kell egy sürgősségi helyzetet igazoló bizonylatot (certificat de situație de urgență), amelyet a gazdasági minisztérium bocsát ki online és ingyen. Debreczeni László rámutatott: a gazdasági minisztérium honlapján még nem jelent meg ez, de várhatóan hamarosan közzéteszik.

A másik eset, amit azok a cégek igényelhetnek, amelyek legalább 25 százalékos forgalomcsökkenést regisztrálnak a koronavírus-járvány és a hatósági intézkedések miatt, ugyancsak be kell nyújtsák a az AJOFM-hez a kényszerszabadságra küldött 75 százalékos állomány névsorát, és mellékelniük kell egy saját felelősségre kitöltött nyilatkozatot az üzleti forgalmuk visszaeséséről. Debreczeni László szerint várhatóan hamarosan megjelenik az erre az esetre használható számítási módszertan és a formanyomtatványok is.

Most kell dönteni, a támogatást később lehívni

A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint az érintett vállalkozások már most dönthetnek a kényszerszabadságról, és azt bejelenthetik a munkaerő-ügynökségnél, a másik eljárás majd az állami támogatások lehívására vonatkozik. Amint megjelennek az erre vonatkozó formanyomtatványok, azokat be kell majd nyújtaniuk, de erre még van idejük, mert az aktuális havi kényszerszabadságok után járó pénzt a következő hónapban tudják igényelni. Ugyanakkor a munkaerő-ügynökségek fel kell legyenek készülve a vállalkozói rohamra.

Támogatást kaphatnak az egyéni vállalkozók is

Debreczeni László rámutatott: a munkaügyi minisztérium gazdasági mentőcsomagjában az is szerepel, hogy a kényszerszabadság intézményét kiterjesztik az egyéni vállalkozókra és szabad foglalkozásúakra is, így például azokra a fogorvosokra, fodrászokra, kozmetikusokra, személyi edzőkre, ügyvédekre, közjegyzőkre, tolmácsokra stb., akiknek a tevékenysége ellehetetlenült a koronavírus-járvány és a hatósági intézkedések következtében. Hozzátette: az egyéni vállalkozók esetében a tevékenységük leállása miatt havonta egy minimálbérnyi támogatást ad az állam.

A sepsiszentgyörgyi adószakértő hozzátette: az eredeti határozathoz képest némileg módosult a gyermeknevelési kényszerszabadságra vonatkozó rendelet, amellyel azok a szülők élhetnek, akik az iskolai kényszervakáció ideje alatt otthon kell maradniuk 12 évesnél kisebb, vagy – fogyatékkal élők esetében – 18 évesnél fiatalabb gyerekükkel. Ez esetben az eredeti határozatban még az szerepelt, hogy az állam teljes mértékben finanszírozza az ezzel járó bér- és adóköltségeket, ám úgy módosították, hogy az állam a nettó fizetéseket állja, ennek adóvonzata a munkaadót terheli, vagyis azt jelenti, hogy az állam fedezi a költség mintegy 55 százalékát és a munkaadóra hárul a 45 százalék vagyis a fizetések adóvonzata, összegzett Debreczeni László.