Az első félévben 13 ezer munkavállaló érkezett az EU-n kívülről, a kormány pedig 30 ezerre emelné az idei 20 ezres kvótát.

Erdélyben egyelőre még kuriózumszámba mennek az egzotikus országokból érkező munkavállalók, azonban valószínűleg ez már nem sokáig lesz így, legalábbis a magas fordulatszámon pörgő gazdaságú városokban. Az egyik menő kolozsvári étteremben, melynek tulajdonosa magyar, a mosogató üvegfalán át, némileg meglepődve figyeltem fel nemrég egy dús hajkoronájú fekete-afrikai hölgyre, aki egész este nagy erőbedobással suvickolta az edényeket. Ugyanott a konyhában is serénykedik egy színesbőrű, minden bizonnyal az EU-n kívülről érkezett munkaerő.

A kincses város egyik, ugyancsak magyar kézben levő sörözőjében is színesedett a munkaközösség, ott a bárpult mögött tüsténkedik két fekete fiatalember, de megbízható szemtanútól hallottam már a nagyváradi Fő utcán feltűnő, kezes-lábast viselő kelet-ázsiai építőmunkásról.

A jellemzően Ázsiából érkező, EU-s állampolgársággal nem rendelkező munkavállalók először Bukarestben, illetve Tulcea városában tűntek fel. Az utóbbiban működő Vard hajóépítő vállalat volt az első romániai cég, mely nagyobb számban alkalmazott keleti, pontosabban vietnami vendégmunkásokat, kényszerből, mivel nem talált hazai szakembereket. Idén minden eddiginél nagyobb számban érkezhetnek dolgozók nem Európai Uniós országokból, egy kormányrendelet-tervezet ugyanis 20 ezerről 30 ezerre növelné az idén ezek számára kibocsátható munkavállalási engedélyek számát. 2019 első hat hónapjában közel 13 ezer EU-n kívüli személy kapott engedélyt romániai munkavégzésre, ami óriási növekedés a tavalyi évhez képest, amikor összesen 11 ezren érkeztek. A bevándorlási hivatal (IGI) adatai szerint tavaly Vietnámból, Törökországból és Nepálból jöttek a legtöbben, idén pedig Vietnámból (3055 fő), a Moldvai Köztársaságból (1437) és Nepálból (1347). 2018-ban a kormány szintén év közben emelte meg a vendégmunkás kvótát, 8 ezerről 15 ezerre. Az előző években lényegesen kisebb volt a kibocsátható engedélyek száma: 2017-ben 8500, 2017-ben és 2016-ban pedig 5500.

Romániában jelenleg 25 ezernél több, EU-s állampolgársággal nem rendelkező vendégmunkás dolgozik. A fentebb felsorolt országok polgárai mellett a kínaiak vannak még viszonylag sokan, legtöbbjük a vendéglátóiparban és az építőiparban dolgozik. Egy Európai Unión kívüli munkavállaló alkalmazása 1000-2000 euróba kerül a munkáltatónak, mely összeg magába foglalja a repülőjegy és az orvosi vizsgálat árát, illetve a különféle illetékeket, melyek a központi költségvetésbe folynak be. Bár a vendégmunkások diplomáját már nem kell elismertetni, a munkavállalási engedély megszerzése még mindig hosszadalmas, négy-hat hónapos procedúra, attól függően, hogy mely országból érkezik az illető. Korábban a munkaadó köteles volt legalább az országos nettó átlagbért kifizetni a vendégmunkásoknak, ám ezt az előírást időközben megszüntették. Jelenleg a vendégmunkások kötelezően csak a minimálbért kell hogy kapják, ám a munkáltató általában szállást és étkeztetést is biztosít számukra.