Hetek kérdése, és teljesen eltűnik a föld színéről az Ursus Breweries kolozsvári gyára. A bontás márciusban kezdődött el, s a tervek szerint két hónapig tart. A 135 éves múltra visszatekintő üzemből csupán egy épületrészt őriz meg a jelenlegi tulajdonos, a dél-afrikai SABMiller, melyben egy kis kapacitású sörfőzde, valamint egy söröző működik.

A használaton kívüli épületek lebontásával körülbelül egy hektáros telek szabadul fel a Monostori úton, melynek piaci értéke megközelíti a 4 millió eurót. Az Ursus Breweries képviselői azt állítják, egyelőre nem született döntés arról, hogy mire használják a nagy értékű ingatlant, ugyanakkor ígéretet tettek arra, hogy egy, a kolozsvári sörgyártásnak szentelt szerény múzeummal állítanak emléket a lebontásra ítélt gyárnak.

A telephely felszámolása csak idő kérdése volt azt követően, hogy a sörgyártó vállalat 2010 leállította a termelést Kolozsváron. Erre azért került sor, mivel a hazai sörfogyasztás a 2008-as csúcseredményt követően meredeken esett, két év leforgása alatt 20,2 millió hektóliterről 17 millióra csökkent. Ugyanabban az évben két konkurens sörgyár is hasonló sorsra jutott, a hátszegi és a balázsfalvi.

Nem meglepő, hogy az Ursus Breweries éppen a kolozsvári üzemét zárta be, ugyanis sokkal központibb fekvésű volt a temesvári, brassói és buzăui termelési egységeinél, s a települések központi részein található ipari létesítmények megszüntetése, kiköltöztetése a külvárosokba nem csak Romániára jellemző, hanem általános jelenség. „A fejlesztési lehetőségek korlátozottak voltak, a működési költségek pedig magasak” – nyilatkozta Diana Klusch, az Ursus Breweries egyik igazgatója, hozzátéve, hogy a telephely felszámolása és a telek más célú hasznosítása a cégnek és a városnak egyaránt érdeke.

Miközben a kolozsvári sörgyárat bontják, az Ursus Breweries már a termelési kapacitásának növelésén dolgozik. A vállalat elindította a brassói üzem bővítésének engedélyeztetését, s ha megkapja a szükséges jóváhagyásokat, akkor több lépcsőben, a jelenlegi napi 297 tonna sörről 1439 tonnára nő majd a kapacitása. A cég azért szánta el magát a fejlesztésre, mert egy éves stagnálást követően tavaly a sörfogyasztás ismét növekvő pályára állt, 17,67 millió hektólitert tett ki, s a szakemberek szerint a tendencia a következő években is folytatódni fog. Egy másik sörgyártó, a Heineken is bejelentette, hogy beruházásba kezd, csíkszeredai gyárát szándékozik bővíteni.

Romániában jelenleg 20 sörgyár van. A piacot a külföldi óriásvállalatok uralják: a Heineken holland, az Ursus Breweries dél-afrikai tulajdonban van, a Bergenbier a belga Interbrew, a United Romanian Breweries Bereprod pedig a dán Carlsberg csoporthoz tartozik.   

Kolozsvár helyett Temesvár. A sörgyár lebontása mellett az Ursus Breweries egy másik üggyel is borzolja a kolozsvári lokálpatrióták idegeit. A cég vezetése a közelmúltban bejelentette, hogy 300 ezer euróval támogatja Temesvárt annak érdekében, hogy Európa kulturális fővárosa legyen, a címért szintén versenybe szálló Kolozsvárnak azonban jóval kevesebbet juttat. A hír nagy felhördülést váltott ki a kincses városban, ám a neheztelés nem teljesen indokolt. Az Ursus Breweries kizárólagos tulajdonosa a világ második legnagyobb sörgyártójának számító SABMiller, mely marketing megfontolásból vette fel egyik termékének a nevét, Kolozsvárhoz való kötődése szimbolikus és közvetett. Az eljárás nem szokatlan az üzleti életben, például az Interbrew hazai leányvállalata is egyik romániai kötődésű márkanevét vette fel, míg Magyarországon a SABMiller Dreher név alatt fut. Az Ursus sörökön egyébként továbbra is szerepel a Cluj 1878 felirat, annak ellenére, hogy ezeket immár Buzăuban palackozzák, ám ez, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint nem minősül a fogyasztó megtévesztésének, mivel egy védjegy részeként kerül fel az üvegekre, dobozokra.