Több pontban is módosítja a pénzügyminisztérium a 114-es rendeletet - derül ki a decemberben, előzetes felmérés, egyeztetés nélkül meghozott rendelet enyhítő javaslatából, amelyet a szaktárca kedden tett közzé.

Időt kaptak a magánnyugdíj-kezelők

A módosító javaslat szerint a kötelezőmagánnyugdíj-kezelőkkel szemben támasztott, drasztikusan megemelt törzstőke-követelmények gyakorlatba ültetését felfüggesztik május 31-ig. Míg korábban 4 millió euróra volt szükség, hogy valaki be tudjon jegyeztetni egy magánnyugdíj-kezelő alapot, most ez az összeg jóval nagyobb lett. Ha 100 millió euró alatt van a máig összegyűlt és kezelt tőke, akkora törzstőkének minimum a kezelt tőke 5 százalékát kell kitennie. A törzstőke 7 százalék abban az esetben, ha 100 és 500 millió euró a kezelt tőke, ha 500 millió eurónál nagyobb ez az összeg, akkor a törzstőke a 10 százalékot is elérheti.

A piacvezető alapkezelőnek, amely a befizetők körülbelül 30 százalékát tudja magáénak, az új követelmények szerint 300 millió eurós törzstőkére van szüksége. A törzstőkét az alapkezelőnek otthonról kell hoznia, tilos például kölcsönből fedeznie ezt a kiadást. A nem kellőképpen tőkeerős társaságok nem tudom, milyen formában tudnak ennek a követelménynek megfelelni. A

Ziarul Financiar számításai szerint a legnagyobb alapkezelőnek, a holland NN Pensii-nek 1,3 milliárd lejjel kell megtoldania a jelenlegi törzstőkéjét, hogy megfeleljen a sürgősségi kormányrendeletbe foglaltaknak. A BCR alapkezelőnek plusz 181 millió lejre, a Generalinak 303 millió lejre, az Aegonnak 361 millió lejre, az Allianz-Țiriacnak 869 millió lejre, a BRD-nek 82 millió lejre, a Metropolitan Life-nak pedig 542,8 millió lejre lesz szüksége.

A kőszénnel kivételt tesznek

A 114-es rendelet plusz adóterhet ró az energiapiaci szereplők forgalmára. Az eddigi 0,1-0,2 százalék helyett a földgázban és elektromos energiában utazó cégek, vállalatok forgalmuk 2 százalékát kell befizetniük az államnak. A kedden közzétett módosítás szerint a kőszénnel dolgozó szereplők mentesülnek a 2 százalékos adóteher alól. A pénzügyminisztérium annak ellenére emelte ki az említett kategóriát a plusz adóteher alól, hogy a Versenytanács figyelmeztette a szaktárcát: ezzel szembemehetnek az uniós irányelvekkel, éppen ezért előbb egyeztetniük kellett volna a brüsszeli hatóságokkal.

Módosul a kapzsisági adó

A bankok aktíváira kivetett kapzsisági adó nagyságát nem kötik a ROBOR-hoz. Ehelyett a nagyobb bankok 0,4 százalékos, a kisebbek 0,2 százalékos eszközadót kell hogy fizessenek. Az adót szemeszterenként, illetve év végén számítják ki. Abban az esetben, ha a bank növeli a hitelezésre felkínált egyenlegét, kevesebb adót kell fizetnie. Azok a pénzintézetek, amelyek csökkentik a hitelkamat és a betéti kamat közti rést (kamatmarzs), szintén kisebb adót kell fizetniük. Ha a bankok száz százalékba teljesítik az előbb említett két feltét egyikét, mentesülhetnek a kapzsisági adó alól.

Az eszközadó terhe alól több aktívát is kiemel a módosító javaslat.

Másként számolják ki a ROBOR-t

A lej alapú hiteleknél alkalmazott ROBOR-t kimondottan a bankközi tranzakciók alapján számolják ki a módosító javaslat szerint – ez az előírás a már felvett hitelek esetében nem érvényes. Egyelőre nem világos, hogy ezzel ténylegesen csökkeni fog-e a ROBOR nagysága, amely elsősorban az infláció nagyságát tükrözi vissza. Az infláció  hónapok óta nálunk a legmagasabb az EU-ban.